Lapszemle, 1931. január

1931-01-30 [1370]

egyezésnek ugy a magyar mint az osztrák kivitel kompenzáció fokozását kell elősegítenie- Ez a megegyezés azonban nem borit hat Ja fel a legtffb kedvezmény elvét és nem törekszik vámunióra sem, de mindenesetre szoro­sabb viszonyt teremtene a két állam között. Helytelen vámuniót emleget­ni, amelyről a tárgyalások folyamán szé'JHNB Tolt. Ausztria és Magyaror szag összefogása kiegészítésre szorul pl. Olaszország és Néne tor az ág irányában, valamint Ausztria szempontjából Jugoszlávia, esetleg más ag r ár államok felé. Természetszerűiig törekszünk kell, hogy Osehszlo­vákiával is szerződést köthessünk. A miniszterelnök bízik abban,hogy a tavasz folyamán, amikor Ausztriával és más államokkal gazdasági szeiz édeseket köthetünk, olyan tervvel állhat az ország&ttlée elé, a­mely a magfar mezőgazdaság szempontjából nagypn lényeges Javulást-.fog jelenteni. Hangsúlyozza, hogy Ausztriával olym megegywzést keres, a. mely más államok érdekeit nem sérti, de alkalmas arra, hogy a gazda­sági válságot rsinüenWgj.&tkbz ásban enyhitse^ ­Gratz Gusztáv annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a korwsby külpolitikájának iránya az ország közvéleményének osztatlan helyeslés évei t alálk oz ik,• Apponyi Albert gróf helyesli, hogy Károlyi gróf külügyminisz­ter a külpolitika előterébe a gazdasági kérdéseket tolta s a miniszte­ri exposé kiegészítéseképpen felvilágosítást kér, hogy a Romániára! és Jugoszláviával és* más agr ár államokkal folytatott tárgyalások hogyan illeszthetők bele az általános kereskedelempolitikai konoepolob*? Be­gyeiért Gratz Gusztávval, hogy bizonyos javulást lát külpolitikai ki­látásainkban, Megelégedéssel üdvözli G randl olasz külügyminiszter gen­fi leszerelési kijelentését, ami teljesen megegyezik a ml álláspontunk­kal s felveti a kérdést, hogy abban az esetben, ha a Nemzetek Szövetsé­ge belemenne a leszerelés olym megoldásába, amely bezmlShket inferio*

Next

/
Oldalképek
Tartalom