Lapszemle, 1930. december
1930-12-22 [1369]
.jele ntse rnok külpolitikájában, azaz/a polgári jogi és tisztességfogalmaknak az államok közötti érintkezésre való átvitelét Zaklatások ellen néni léteznek jogigények, de elrontják a barátságot és megakadályozzák a békét. Olyan állapotok, amelyek elviselhetetleneknek éreztetnek, békezavaróak és ezeket a békekedvéért áldozatok árán ki kell küszöbölni. A cikkíró ezután az említett albizottságnak kopénhágai tárgyalásaira tér át, amelyeken a német hangot Hoetzcch tanár képviselte szakismeretére és személyes népszövetségi tapasztalataira támaszkodva. A vita két tárgyalási tMra oszlott és pedig az elvi alapkérdésekre és arra a további kér désre j hegy e;/\ európai szervezet felépítésének milyen lehetőségei látszanak már iáa reauzálhatóknak. \ Világszövetség európai bizottsága elé terjesztendő kopenhágai aljizottsági határozati Javaslata az elvi kérdéseket egy előszóban tárgyalja, amely többek között idézi a tizenegyedik népszövetségi közgyűlésnek azt a határozatát, amely az európai együttműködök a népszövetségi alapszabályok keretében és 'szelleméoen elengedhetetlennek tartja a béke fenntartására, majd azt mondja az előszó, hogy további feltételei az európai szervezet gyümölcsöző, munkálkodásának elsősorban az államok egyenjogúsága és függetlensége, azután a na c y politikai, gazdasági )s kulturális európai problémák konstruktív megoldása. Koetzsch tan' ' kezdeményezésére említi meg a határozott javaslat, hogy a problémái, megoldása nélkül,' amelyekhez német felfogás szerint különösen a nemzetkultúrai népközösségek kérdése tartozik az európai szervezet nélkülözi a szilárd alépítményt és ennélfogva nem küzdhetne meg föladatával. Az angol és a francia delegátus azokat a francia javaslatokat, amelyek egy önnálio Európa-konferencia létrehozására .irányulnak ugy jellemezték, hogy azok egy ''Európa-paktum-'
