Lapszemle, 1930. december

1930-12-02 [1369]

kább képzelhető* el a mai rend fenntartáaa,mint annak magváltoata* tása céljából, Az olasz gazdasági és pénzügyi válsággal foglalkozik a Débata 30,

;

s kifej ti,hogy a fasiszta sajtónak az olasz diplomáciai tevéié nyaógre a franciaellenes megnyilatkozásokra vonatkozó híradásai sem csökkentették azt a nagy felzúdulást>melyet Olaszországban a tisztviselői fizetések csökkentésének terve keltett^ s melyre való tekintettel a csökkentést csak lépesőzetesen valósitjak meg stb, Franciaország se^qtse meg gazdaságilag Burópát

?* Ez a motivugi az utóbbi időben szórványosan,de kitartóan mindig fel-felbukkan hol ebben „hol abban a "jólinformált" lapban

v

,azzal a célzattal „hogy: pénzzel,hitéllel le lehetne szerelni a reviziós mozgalmakat,;- Bzut*» tal a Petit Párisién 30.,-ban tér vissza arre a tárgyra Luoien Bomiei aki már nemrég foglalkozott a kérdéssel.Romier azt fejtegeti,hogy a mai Európában^ a mai Európát a "nemzetiségi elv jegyében álló társadalmi drámának * nevezi,,* a háborús veszedelem többé nem a fejedelmek nagyravágyásából jönne^hanem a nópektől^a tömegektől maguktól>mert ma a politika sokkal inkább áll a tömegek hangulatának nyomósa alatt mint hajdan*Nyugaton ezt a vészéit nem igen érzik-, mert ott a demokrácia?:; szilárdan kiépitett alapokon nyugs*ik

0

De mindenütt másutt Európában,ahol a rezsimváltozás hirtelen ment végbe,ahol a népek politikailag nem nevelődtek^a tömegek akaratukat kertelés nélkül rákényszeríthetik a kormányokra,.3 épen Európának ar a része„ahol a háború következtében a politikai rezsim megváltozott s az ország szociális szempotnből a legnagyobbat változótt

t

ópen ott ma a legnagyobb az ipari,mezőgazdasági ás pénzügyi válság.,Túlzás vol na azt mondani,hogy a szótoanforgő népek egyike ia őszintén háborút akar.De viszont ezek a népek legtöbbnyire nem szokták meg,hogy saját dolgaikat maguk intézzék,& ezért bajaikért vagy kormányukat,vagy *