Lapszemle, 1930. december

1930-12-02 [1369]

a másik csoportban azon államok vannak.amelyek menekülni igyekeznek a reájiik kényszeritett kötelezettségek alól,a harmadik csoport azokból áil.amelyek ezt az eUentrtes helyzetet kihasználni akar ják.Radonios szerint minden erőfeszitést meg kell tenni,hogy ebből a helyzetből kivezeti békés utat meg lehessen találni. Magyar o r s z á g • Radonics külpolitikai heti szemléjében /Vreme 30/ Bethlen minisztereinök berlini útjáról is elmélkedik és (fczfc irja, hogy gróf Bettiién berlini tartózkodása oly időre esett,amikor világszerte beasifcjLtek a young terv reviziéjár5l,a sürgős lefegyverkezés szükségességéről,vag amennyiben ez nem volna keresztülvihető,ugy meg kellene engedni a fegy verkezést a legyőzött államokban is.Ugyancsak összeesett Bethlen lábogatésa azzal az idf'veJ,amikor a Rajna mindkét partján a b^keszeriődftsek revizió ja nagyban izgatja a lelkeket.Az elhangzott iínnep* Lyes beszédekből kitűnik,hegy a berlini tanácskozásokon nemcsak gazdasági kér d^sekrei volt sz^,hanem megbeszélések fogytak egyébb politikai kérdésekben is.Bethlen ezt az alkalmat is felhasználta arra,hogy felsorolja a trianoni bókeszerzo'dés igazságtalanságait,de óvatosan hozzátette,, a hogy ezeket csak békés uton lehet eliminálni. Brüning kancel-iár váiasz uj erőt önt a magyar revizionistákba.Bethlen Berlinben az újságírók eíőtt oly értelmű nyilatkozatot tett,hogy ugy a német mint a magyar nea zetnek arra kell törekednie,hogy visszaszerezze egyenjogúságát a nemzetközi politikai életben s ezzel kapcsolatban sürgette az általános lefegyverkfeF"''st.Római ,ankarai és berlini utazásai arra valtának,hogy gróf Bethlennek magasabb céljai vannak.Bethlen eddig ia ügyes politikusnak bizonyult,mert sikerült Magyarországot külpolitikai izoláltságából, kivehetni ,de e .^irányban tulzápba vitt akr?i ó rosszra is vezethet.