Lapszemle, 1930. december

1930-12-24 [1369]

Külpolitika,. mm im *; mm . mm m~ -mm. mm';'mt t mm A német kormánynak a lengye iországi némát kisebbségek ügyé%m* **• mm mm «« trm mm> <*.- mm «*' IM mm w «0? <ejr W MP -sWS •* m* mm mg mm* mp mm 0j0 mm. *•> ben a lengyel választások kapcsán a Ittpszövétséghez benyújtott,im* Jmm- mt mmm mm mm mmm mm mm mm mm mm mm mm mm mt mtm mm mmm M már harmadik tiltakozó jegyzékével foglalkozik a Temps 22.vezéreikmm mgm mm mm mim M* 4mP mm • mm *M *»w 'mm •» w ** mm ke»mely azt foitegetifhogy a német tiltakozás nem őszinte,hanem politikai taktikamolynek célja állandó izgalomban tartani a szomszédállamokat ahol német kisebbségek élnek,privilegizált helyzetet biztositani a német kissbbségekuek,kivonni őket az illető államok szuverenitása alól s végeredményben ezen az uton ós módon is előkészíteni a határok reviziój át,* finnek a német politikának nagy veszélyei vannak az általános béke szempontjából, ép oly veszélyes ez nint a reviziós kampány vagy az általános leszerelés követelóse

0

Ez a politika jellemzőbb a neoet külpolitikára nint akárhány beszéd. Mindenesetre kíilönö3 Hémetországot mint a kisebbségi védelem bajnokit látni,mikor tudva tudott dolog,hogy hogy a történelem folvai. n el nem találni országot,ahol kíméletlenebbül Kinyomták volna a nem nemet lakosságot,mint azt a németek tettékslesvigi dánokkal, az elszászi franoiáhkal s íőlog a lengyelokku l

s

akiket tervsz3erüen dopossedáltak birtokaiktól is„Ilyon előzmények után komolyan kételkedni lehet abban,vájjon őszinte-e a németek ágálása a kisebbségi védelem körül- Tudja is mindenki Qenfbeu és egyebütt is,hogy az egÓ3Z német kisebbségi politikának semai reális alapja nincs sem tényleges 3em jogi szempontból„Mert ha a kisebbségeknek vannak jogaik, vannak viszont kötelességeik is államukkal szemben,melyeknek szuverenitása teljes egészében fennállj a melyek nem tűrhetnek el serjainc idegen beavatkozást belügyeikbe. Tudvalevő dolog különben,hogy