Lapszemle, 1930. november

1930-11-24 [1368]

a felülvizsgálását, vájjon most nár lehetséges lenne-e a politikai ellentéteknek a kiküszöbbölése és ezzel a termékeny együttműködés is. Egy ilyen együttműködést, nevezetesen Franciaország támogatott és mert sejteni lehetett, hogy Páris__ a j^oyjUJcal jSs J^ojia^A^JlAL_végő__gátj_á_t_ Lenj Sy.e.1 °JLág.bó1 _é.s_ _a_ ^IsajaUn^ból _ J^a^a ror s z á ^a k _é_s jius z t_rl_ ának a _be_é^lj_ésé_ve_l__is_jae_£er_ő sj^ejU J_öj^e_ks_z_ik, nem maradhatott el, hogy ez a PA^ti^a i__ff_A

a

A°A

a

AA

Ó

A

á

A más üagy hatalmakat elsősorban az olszt ls egyelőre érdekeiknek diplomáciai megóvására késztették, ^ethlen._gróf eb_be_n__az esetben is ismét elővigyázatos.messzelátó, SZÍVÓS _Jigyj3smm mmt mmm mmm mm mm mmm mm mmm mm mm* mmm mmm mm mm mm mm mm mmm mm mm mm mm mm mm mmrmm mm m>

r

mm'0m\.gmmmmmm mmm mm mm mm mmm mm mmm mm mm mm • mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm seggel c

sele_ke_deJA:_ Áz angorai_jrtnalc bizonyára azt kellett megmutatnia, hogy Magyarors_zág_ a Duna-völgyi diplomáciai játék számára még ls nagyobb súllyal bir, mint ahogyan azój. t a haji and ók voltak e zt_ A^A^A^LÍ. Jil^sr áaj^ajaJ&kaj^ej^b eji és bizonyára Parisban is bevallani. & cikkirŐ*rámutat arra 1L P-°ey az agrárkonferenciák eredményét, a gabonafielesleget termelő országoknak az ipari országokkal szemben létesítendő frontját semmiképen kell harcállásnak teklnteni

> de hatásait a genfi nemzetközi gazdasági konferencia embereire gyakorolni fogja. A magyar nép, amelynek rokonszenve a német nép és a német kultúra iránt a háború utáni időben ls fogyaték nélkül megmaradtak, Bethlen gróf berlini útját maradék nélküli helyesléssel kiséri. Nem kétséges,hogy Bethlen gróf,akkor amikor népe kívánságait tolmácsolja, készsége^ fülekre talál a mértékadó német helyeken, mint ahogyan másrészt az is feltehető, h,gy kagyaropszágon