Lapszemle, 1930. november
1930-11-14 [1368]
kapcsolatban a Szepesi Hiradó /8-46/ többek között irja, hogy teljesen lehetetlen elképzelni a zipeaerséget a magyar német és tőt nyelv nélkül, amelyet vegyitve is használunk beszédeinkben. Lehetetlen éle3 határvonalat fektetni az anyanyelvnél és nem lehet németnek mondani valakit azért, mert német a neve, ahogy igazán nem lehet magyar ember j sok oly derék szlovák, akinek jóhangzásu magyarneve van. N e m a név * a fontos, hanem az érzés. Nem taktikáról van szó, hanem becsületről. A kassal hókusz-nókusz, * cimmel dr. Ivánka Milán lapjában a Národny Dennikben /13-261/ ingerült hangon polemizál Szüllő Gézának a keresztényszocialista párt * kassai gyűlésén elmondott beszédével a revizióról és a magyar-szlovák barátságról. /L.november 12,-iki lapszemlét./ Ivánka azt mondja, hogy Szüllő Géza hiába hangoztatja a revizió szükségességét és hiába veregeti a szlovákok vállát azzal, hogy idézte a tót himnuszt is,a szlovákokat nem sikerül többé megnyerni a magyarság részére. A mag yarosítás Szlovenszkói cimmel a Kramár-párti Národni Listy /11-310/ cimmel közli egy szlor venszkói olvasójának a levelét, amelyben többek között irja, hogy Szlovenszkón most is éppen ugy, sőt még jobban terpeszkedik a mag yar n yelv mint a háború előt t, főleg pedig a határmenti városokban r mert a magyarok ezzel űzik a propagandát; elválasztani Szlovenszkót a köztársaságtól,, A csehül és tótul beszélő emberek joggal kérdikiuol vaű az állami igazgatás, amely megengedi ka&c például a postán olymérvű magyarosítást, h ogy a határmenti városokból tótul cimzett levele ket visszaküldik mint ismeretlent vagy érthetetlent? Kinek kell itt rendet csinálni és gátatvetni a magyar terpeszkedésnek és hogyan tűrjék ezt el a Szlovenszkón exponált cseh emberek, akik odajöttek kulturálisan és gazdaságilag megsegíteni a tót testvéreiket.