Lapszemle, 1930. november

1930-11-11 [1368]

feeautttoéig,, «iiíiejie»^ a aesssCj ¥«.u«»«ení, xi»i*«s»«*t, o tanya, és kohótcrmelés/ 2*£C- milliárd frengdt Jövedelmez. Az ipar, gyárés kézműipar együtt 1.7 milliárd pengfc, a kereskedelem és szállítás 545 millió pergőt, a külföldi követelések 71.6 millió pengőt hoznak. Ea a 4,58 milliárd pengő Összjövedelemből levonjuk a 201 millió külfölddel szemben fennálló tartozást, megkapj.uk a tiszta nemzeti jövedel met | ami 4.38 milliárd pengőt tesz ki., fia a fenti adatokat százalók szerint nézzük, az ország legjelentékenyebb jövedelmi forrása az őster mslós /4 9.93 az utóbbi időben az ipari termelés erősen előrenyomult, mert ma már a nemzeti jövedelem 37*12 $«áfc hozza az ipar, holott a háború előtt csak á«2b ho-zta* A külföldi tartozások a bruttó 1 nemzeti jövedelemnek csak 4*38 £*»át teszik, holott a Magyar Szent Korona országaiban ez az arányszám a háború előtt 7.97 °/

0 volt. dacára annak, hogy a kamatláb ma átlag kétszer olyan súlyos, mint a háború előtt Ennek dacára a nemzeti eladósodás szempontjából helyzetünk sokká kedvezőtlenebb, ment kölcsöneink tulnyomórésasAusztriára esett. Valutáris szempontból tehát belföldi kölcsön gyanánt jelentkezett, igy nem ronotta nemzetközi fizetési mérlegünket* A nemzeti jövedelemből az állam és az önkormányzati testületek részesedése 1.79 milliárd pengő, vagyis az összjövedelem 40.85 #-a, holott a Kagymagyarországban háború előtt a nemzeti Jövedelemnek csak 29 25 %»á& emésztette meg as állam és az önkormányzat, ennek oka, hogy az adóteher lényegesen emelkedett és közüzemek terjeszkedtek. Csupán as adók, illetékek és egyéb közszolgáitatások Összege 1 076 milliárd pengő, ami a tiszta nemzeti j ©védelemnek 24*5 Mig tehát Csoi-ksmagy&rországon az állam és egyéb köztestületek a nemzet 1 jövedelminek közei egynegjred részét veszik igénybe, a köz szükségletek fedezésére, addig a Magyar Szent Korona országaiban ez az arányszám esek 19.25 % volt. A közterhek növekedésével a nemzeti .1 Svédeiéin korántsem tarthatott l énéafe. AB ia *r<ta-