Lapszemle, 1930. november
1930-11-10 [1368]
mei elismeréséül Hogy az olasz tők* megnyerésével a atáj «x vízmüvek kiépítését lehetővé tette" * hjhoruelot^ osztrák ^ .iá^adék-kclcsönük párisi tárgyalásáról a íxss'sé /C/ közöl tudósítást. Külü gvs k y,imos osászár. doom.'. yaJLla-jáben tett látogatásáról számol be a Journal /9/ egyik hosszabb cikke kiemelve, hogy a beszélgetés kizárólag a volt azászár tudományos munkálkodása körül forgott' JL Presse /9/ berlini keltezéssel hosszabb cikktt közöl Hans Pürstenbargtól , a berlini Baadslsgeaellsohaft vezérétől aki ebben a cikkben a jóvátétsli kérdést és ntvaaitiam a Young-tarvez atnek a r^zugg .arcélét re tör tént zavaró kihatásait kritizálj*. A francia határok lasntén folyta ott nagymérvű aróditési munkálói toka t ismertető cikksorozatok folytatását adja a Presse /9/ Stephano Lauzannatói Figyelemreméltó a cikkírónak az a megállapítása, hogy Frai. ciaországban nincsenek munkanélküliek, úgyannyira, hogy az arőditmé nyak építéséhez sokszor alig tudják Ös sze verbuválni a szükséges munkáslétszámot A mintegy 10,000-nyi itt foglalkoztatott munkásnak 80 fí-át külfödiak tsszjk úgyannyira, hogy azt nyugodtan nevezheti a munkások idegenlégiójának, iíbben az idegenlégióban igen sok náció van képviselva i csehszlovákok, lengyelek, olaszok "szarbak., görögök, arabok, oroszok portugálok da agyatlan agy némát sem Természetesen némát munkások ajáilkoztak, da a munkálatokat irányító központi bizottság ; ,m*lyn*k elnöke maga a francia hadügymim azt er'-! kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni . mart a bizottság több tekintélyes tagja agysbsk között Wsygaad tábornok ls, hangsúlyozottan követelték hogy némátskat alkalmas UJ nem szabad a részbem óvintézkedésből a réazbett pszichológiai momentumokból kifolyólag.
