Lapszemle, 1930. november
1930-11-10 [1368]
utóbbi szamában megjelent cikkeben a magyar kérdéssel foglalkozik es többek közt azt mondja, begy a magyar kisebbségi jogokat Franciaország nak Anglia által sugalmazott beavatkozása biztosíthatja- A cikknek Magyarországra vonatkozó passzusait a "Budapesti Hirlap" két cikkben is T - w ot a* s mm *m m mt, - mm mm ... ismertetik Az egyikben rámutat, hogy Magyarország valóban rettenetes mértékben szenved a békeszerződéstől s ezt igazán nem lehet igazságosnak mondani ( Budapest a háború előtt 66 váraegyének volt a fővárosa, ma egy 17 megyés országé, a gazdasági bajok súlyosak, de a magyarság legsúlyosabb sérelme nem gazdaságig hanem nemzeti és vallási szabadságának az utódállamok részéről való megsértése-. Nagyon természetes t ha Magyarország azt kívánja, hogy az ország jelenlegi határain kivül élő 4 millió magyar az idegen uralmak alatt is magyar maradhasson* A békeszerződések értelmében bizonyos , hogy a kisebbségek nyelve és vallása . t tiszteletben tartandó volna, de csak Franciaország és Anglia, helyeseb ben Franciaországnak Anglia által sugalmazott intervenció ja tudná e kötelezettségek megvalósítását biztosítani. Ahol ekkora igazságtalanságok történtek, mondja az angol cikkíró ; ott veszélyeknek kell lennie. Magár ország ma Európa egyik legsúlyosabban sebzett pontja, Magyarország viszont Franciaorszagot és Angliát tartja Európa egyik legszilárdabb tényezőjének- Franciaországtól nem vár semmit, inkább Anglia jóakaratától, mert hozzá a magyar nemzetet tradicionális barátság f A magyar-e? eh várnia aberu küszöbön állásáról cikkezik a "Hét fői mm mmm mmm mmmmmmmmmmmm mmm »«•<****»**»«*•-•• mmm «**»!>»«••» Napló" rámutatva, hogy a csehszlovák kormány egymásután emeli fel a ma m mm mm mm mu gyar termények vámját, legutóbb pl* a sértésvámot 100 kg.-kint 45 cseh koronával emelték és igy versenyképtelenné -festték a magyar sertest a creh piacon. Minden jel arra mutat, hogy ma már a magyar-cseh vámháboan elkerülhotetlennek látszik*-