Lapszemle, 1930. november

1930-11-08 [1368]

A francia-olasz flottavita ügyével kapcaolatban fiertinax az Schc 6o-ban tiltakozik az ellen az állítólag Gibaon részéről felmerült * ... terv ellen^mely azerint 1936.-ig ugy Glasz- mint Franciaország be szüntetnék ujabb hajóépitéseiket^Ez eaetbec Franciaország, nagyon rosszul járna^mert jelenlegi flottaállomáoyának tekintélyes része óc ka,1903-1911^bffl való,,jóformán hovatovább ócsakvas értéke lesz Amellett nem szabad megfeledkezni a Németország ráa zérói tervezett s rés bee már meg is kezdett nagyarányú flottaépitósrol aem

u

Franciaország ugy határozott»hogy újból megpróbálja az Olaszországgal való megegye lést a Genfben ülésezd leszerelési bizottság tárgyalásaival kapcvsolatban-Briand közölte is Tyrell angol nagykő vett el f hogy momentán, nei tárgyal arról,hogy Franciaország Olaszország nélkül csatlakozzék a londoni 3-as flottaegyezmónyhez,ami azt jelentené,hogy felad minden reményt az Olaszországgal való megegyezés iránt„Portinax azt hangoztatja azonban,hogy a Mussolini részérdi jött ujabb provokáció után Franciaországnak nem szabad többé a gyengeségig engedékenynek lennie * leszerelési konferenoiá

t előkészitő bizottság megnyitó illé ^óről a Journa

l de [lenévé "7

a tudosíTT! " A francia militarizmus ellen hangoztatott vádak tarthatatlan ságát mutatja ki Albert Juliién a Petit Parisieo 6,~banamikor felsí rolja Németország és Olaszország haderejét alkotó reguláris ós azza] egyórtékü miliő- illetve militarista egyesületi jellegű alakulataira létszámait,-melyek messze felülmúlják a francia hadsere gót. Anglia 8 razföldi hadereje is van akkora mint a francia,nem ia beszélve Ameri ka jelentékeny haderejéről s állandó nagyarányú fegyverkezésárai A békeszerződések reví

ziójával foglalko:.ik Rerriot as íire N<