Lapszemle, 1930. november
1930-11-06 [1368]
must mar UIUJ, exvÍÜOÍIIÜIUUU uemeiieu uuiTaa oca.'imiKor ugyanaKKOr s közgazd.. az erős pénzügyi válság miatt tübboilliÉrdnyi uj adót kell a nópre kivetni,magától értetődő dolog^hogy >minden német kemény fenn kell hogy tartsa magának azt a jogot,hogy a fennálló egyezményekhez ké pest minden intézkedést megtegyen a valutát s a közgazdaságot fénye gető veszélyek elháritására. azon esetben,ha a jóvátételi fizetések előirányzatai nem teljesednének be u Alaptalanak látszik az a francia csalódás Í3„melynek oka ,hogy a németek nem eléggé hálásak a türelmetlenül várt rajnai előzetes kiürítésért*. A/kiüritós elhatározásának többszöri elhalasztása gyengitette a kiürítés horderejet a a nyomában kelt be nyomást annál is inkább,mert a kiürítést ujabb terhek a követelések árán hajtották csak végre,Mindazáltal mindenki mlogen fogadta Német országban a kiürítést ép azórt f mert a francia-nómst viszony fejlesztésének megkönnyitésót látták benne^Akik azonban ennél többet vártak,be kellene hogy láásák.hogy ellenkeznék egy nagy nép érdekeivel ás méltóságával,ha békés területek megszállásának megszüntetése alkalmából .- amely megszállást mindig nagy méltánytalanságnak tekintettek/- különös hálát mutatnálak a németek, 3 katonai rendszabályo megszüntetése különben sem vonta maga után a biztonság kérdéséről folyó vitát ami a további bizalmatlankodást mutatja.Meglehet,hogy erre a pontra nézve Franciaország elismerné,hogy egy nyitott határokkal biró s állig felfegyverzett szomszédoktól környezett és lefegyverzett néppel szemben: nem lehet örökké a biztonság követeié" sét 3zembeszegezni akkor amikor a ieazerelés jogos követelését hangoztat ja ? nem lehet ezt tenni anélkül.hogy ezáltal kétségbe ne vonat nék azoknak az ünnepélyesen aláirctt szerződéseknek az órinthetetlensóge,. mely éknek szerzőjéül Franciaország vallja magát .-Nézetünk szerint minden államnak egyenlő joga vaa a biztonságra,3 nem. órtjü! miért mérnek itt kétféle mértékkel. A legutóbbi diplomáciai egye-.
