Lapszemle, 1930. október

1930-10-16 [1367]

Köreven dogmáikhoz, s téraogatnj&k a Brufiing-kormányt,melynek annál ia ink:íbb szüksége van erre a tájBogatásra mert csak igy kaphatja meg az amerikai-holland-svód csoport 125 nillió dolláros kölcsönét. A Hómé törsz ágnak nyújtandó kölcsönben az Action Fr 14 ben indirekté francia pénz iü van,ami elég hiba nert ha a németek háláját nem sikerült kivivni a rajnai kiüritessel ugy kölcsönnel sem lehet.A Brün ing-kormány a kölcsön felvétele után úgyis elő fog állani a Toung-fizetések moratóriumának kérésével, melye t ü03t a szélsőséges pártok hangoztatnak...Akkor is bebizonyul majd hogy nincs a német pártok közt különbség a lényegben,csak épen a követelések időpontjában és formáj ában

; Igy volt ez Jtreaeciann és a nacionalisták között is

; a béhs revizió ügyében ^sak az a kérdó 3.folyik fajta német a veszélyesebb az-e aki alaposan megfontolja előbb a követelni valókat jól kikalkulálva a jövő esélyeit.avagy azok.akik temeramentumosan azonnal kirukkolnak xaite ugyanazon követelésekkel Az orosz-német katonai kapcsolatokat teszi szóvá a Figaro 14,vezércikke a Bevue des Deux Mondes ilyen tárgyú leleplező cikke nyomán,, s rámutat arra,hogy amig az egyik oldalon Németország a gaz dasági ás pén. ügyi válságon appánkodik^ugyanakkor állandóan izgatást folytat a lengyel határok ellen., 3 tüntetőleg barátkozik Moszkvával hogy megfélemlítse Francia és Lengyelországot.. Németország katonailag kiépíti a Rajnavidóket,m»ly pedig a fennálló egyezmények értelmében demilitarizált zóna A németek elsősorban stratégiai vasút- és utépitóseket végeznek .hidakat ópitenek a Bajnán és a Moselen,nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy tökéleteseit sék hadseregük mozgósitási berendezéseit - riondja az Scho 14 hosszú oikke, ^ lotharingiai határzónában folyó gigantikus méretű katonai mmt mt mm . -,

A -mmt- mm .mm mmt • mm. . M. — mm ' mr m*^ mm ^ _ m mm cs* mm mm r mm »• .-mr eroditési munkálatokról számol be riportjában a Matin 14./3t Lauzannt tm mm h-m j— mm 4mm t mm* ^ mmm mm mf 30Ó kilométeres vonalon ópitik a mólyitett betonfedezókek

y

góppuska^