Lapszemle, 1930. október

1930-10-11 [1367]

A Banca di Crodito Valcostano csődbe jutott pénzintézet igazgatóságának letartóztatásáról adnak jelent§st a 9^1 iapoic. A Popolo dUtalia /9/ értesülése szerint a letartóztatás híre az olasz közvéleményben megelégedést váltott ki amennyiben ez az intézkedés is megerősíti Mussolininak a korporációk nemzeti tanácsa közelmúlt konferenciáján elhangzott ama kijelentését, hogy a fascista kormány 'viméletlenül lesújt azokra, akik könnyelmű spekulációkkal kockáztatják, illetve elherdálják a betevők fáradságosén megkeresett 5s összespórolt vagyon káit. Külföld.' Az athéni balkánkonferenciáról közöl tudósítást a Resto del Carlino /9/ regisztrálva, hogy az első és második bizottság ülésén szerb részről azt a javaslatot terjesztették elő, tiltsák meg

4 hogy bslkánállsmok bárminő kapcsolatot teremtsenek, illetve tartsanak fenn nea balkán államokkal. E. tilalom azt a célt szolgálná, hogy elejét vegyék annak, hogy egy nem balkán állam fegyveresen beavatkozhassak b8lkánállamok közötti esetleges konfliktusba. A Resto del Carlino /9/ karakterisztikusnak condja ezt a szerb javaslatot, amely azt mutatja, hogy mennyire foglalkoztatja Jugoszláviát az esetleges háború gondolata ugyanakkor, amikor a balkánállamok testvéri egyesüléséről tárgyalnak. Rögtön érthető, hogy ki ellen irányul ez a szerb javaslat. Jugoszlávia u.is szabad kezet akar magának biztosítani az Adria felé. Ha nem igy állna 8 helyzet, ugy Jugoszláviát nem aggasztaná az, hogy egy balkán állam, Albánia, egy nem bcikán állammal áll szövetségi viszonyban. Azt a jelszót, hogy a Balkán a balkáni államoké, a belgrádi mentalitás ugy akarja módosítani, hogy a Balkán az erősebb és falánkabb balkáni államoké legyen. Ez a szerb javaslat egyébként meglehetős naivság. A Tevére /10/ idevonatkozó kommentárjában azt a megállapítást teszi, hogy az athéni balkánkonferenciában kevés a logiks. Az athéni tárgya-