Lapszemle, 1930. október

1930-10-01 [1367]

Szerbia felosztását proponaltft voln&

4 azonban ittFöldes rámutat,nogy Tisza ajánlatával hogyan áll a dolog. Tisza a német császárnál történt idLhallgatáea után a királynak egy kimerítő irásoeli referátumban számolt be 1915»deoember 4-én* Ebben a jelentésben számolt be arról,hogy a német császár felfogásában lényeges változások állottak be, többek közt a szerbiai kérdést illetőleg is* líig a német osászár a iiáboru kez detén szerbbarát volt, most T isza elütt kijelentette, hogy osakis Szerbia teljes felosztása és a fennmaradt országrésznek annexiója lehet a szerb probléma megoldása* Igy tehát az annexió gondolata nem Tiszáid eredt, sőt ellenkezőleg 6 ellene veit a *Jovanovics által reprójukéit terv szerint, mert az ő nézete szerint az annexió egyáltalában nem küszöbölné ki a nagyszerb gondolat veszélyét© Éppen ezért Tisza az annexió t elutasította* /"Ausztria államaiban helyénvaló lenne a délszláv alattvalók csökkentés©*"/Ninös hely, mondja Földes, részletesen közölni Tisza nyilatkozatait, de már a memorandum idézett részlet euből is kitűnik, hogy Szerbia felosztásának gondolata nem Tiszától eredt* Hogy T isza-Jflly elutasítóan viselkedett az annexió elvével szemben, aa kitűnik az 1914*július 18«-i minisatartanácsból, József főherceg memoirjainak legutóbbi kötetéből, ameljTbyől világosan kiolvashfcó, hogy Tisza ugy Románia annexiójat, mint a Romániával való pere ona I uniót ellenezte* Ugyanezt bizonyltja Tisza iratainak legközelebb megjelenő ötödik kötete is, ahol az 191ó«mároius 30-án Thalióczyhoz intézett irásában többek közt

; a következőket mondjam "Beszélgetésem Conraddal elvi magasságokban forgott* Én azt kívántam, hogy minden nópszerüséget hajszoló reklámok, vagy annexiós tervek és akciók mellőztessenek." Frigyes főherceg hadseregparancanoicnak pedig Tisza ezt irta; "Az én másik kétségem arra az egész nyilt törekvésre vonatkozik, amely Szerbia annekt ál ás ár a irányuló szándékokat árul el*"- Buriannak azt irtai