Lapszemle, 1930. október

1930-10-09 [1367]

A francia sajtónak 8 kobienzi Stahlhelm -gyűléshez fűzött kritikájához a DAZ /B-467/ megjegyzi, hogy ez a kritika messiTa" célon túllövő hadjárattá látszik kifejlődni Németország ellen. A koblenzi tudositásck szerint a vasárnapi Stahlhelm felvonulás hatalmas méretű volt, de szinte feltűnő, hogy a felelős vezérek beszIdeiben a legna- *i gyobb nyomataikkal hangsúlyozták, hogy a szövetség nem ismeri a háborút és ennélfogva a békét kivánja. Düsterborg alezredes, akit a Stahlhelm szervezetben az élesebb irány képviselőjenek tartanak, beszédét retorikailag kifejezetten arra a gondolatra épitette fel, hogy a német szabadság követelés át a béke érdekében támasztják. Okosabb lenne a párisi sajtó részér31» ha hisztérikus félelmi kitöréseket a jöv'ben abbahagyna. - Ezzel szemben a FrankftJSt^ /2^i^_!E£kllS?i-l^l2^tö^6=. sitója hosszabb cikkében azt mondja, hogy a Stahlhelm^jna^menti * felvonulása politikai tüntetés volt, amelyet nem_lehet eJ.Sgg_a_kcmoly.an J venni. Igazán százesren voltak, akik Németország minden vidékéről és Ausztriából, Finnországból és Norvégiából jöttek el, mindnyájan csuka- I szürke ruhában. A multévi müncheni "Beichsfrontsoldatentag" megközelítőleg sem volt ilyen benyomásos. 2z gondolkodóba kell, hogy ejtsen ugv bel-? valamint külpolitikai tekintetben. Anélkül hogy sok "tudomást vettek volna a választás kimeneteléről, az idei Stahlheln>-gyülés ö külpolitika jegyében állt. ggyike s legelső kijelentéseknek,__sj2_e3^eket

> . Sclctt'é ele"- első szövetségi vezér tett, az volt, hegy a Stajilj^mnek sem puccs-kedve, sem revánsgonőoletai nincsenek. 2zt mindig és mindig hangsúlyozták. ía nem hangzott gúnynak. Szabad-e ugy magyarázni ezt a vallomást, hogy míg ezekben a msguka-t radikálisaknak tüntet*) körökben sincsen már árfolyamuk a puccskedvnek 5s revánsgondólatoknak. Vagy talán csak taktika volt ez? Persze m5gis minden egyebet lehetett hallani mint enyhe hangokat.