Lapszemle, 1930. október
1930-10-09 [1367]
egy ügyes diplomáciai sakkhuzása Olaszországnak, mert a konferencia végeredményben ismét csak Jugoszláviára fog ujabb pressziót gyakorolni és teherpróbéul fog szolgálni a francia balkánpolitika száméra, ne legalább a konferencia után le lesz szögezve minden egyes balkán államnak kijelölt helye az európai sakktáblán. A szófiai"Miiben Boris Petkov ismert bolgár politikus érdekes cikket ir a halkán államok összefogásáról és azt mondja, hogy igy egy x>iyx nagyhatalmat lehetne teremteni egy 1*200.000 négysztfe km,t kitevő területtel, amely nagy ágban azonn*. Oroszország nagy után jönne és kétszer olyan/Tenne, mint Franciaország^és 50 millió lakosával Oroszország és Németország Mzai." után jönne. E balkán államoknak három kiútja is lenne a tengerre és a Duna ez uj nagyhatalom közös tulajdonét képezhetné. A balkáni konfere nciáva l foglalkozik a Benes-féle Oseszké Szlovo /P-?38/ és arra a konklúzióra -Jut; hogy téve voln a vajL-aül rendklvüljt várA-APi^Ji^ii 0 Í^^ÉÍi amely azonban mé^is nagy pl ússz lesz azáltal, hogy majdnem 200 kiváló ember az összes bal kani államokból először leül az asztalhoz tanácskozni. A csehszlovák mező gazdaság sul.vos helyz etév el foglalkozott a csehszlovák agrárpárt végrehajtó blzottsá ga október 7.-én tartott ülésén, amelyen az egész köztársaságból érkezett küldöttek vettek részt. Az ülésen felszólalt Udrzsal miniszterelnök, aki a politikai és Bradács földmivelési miniszter* aki a mezőgazdasági helyzetről nyilatkozott. Az ülésen hat pontból álló határozati javaslatot fogadtak el, amely hangoztatja, hogy a csehszlovák mezőgazdaság nem birja el a hosszantartó megoldást és azért különleges sürgős intézkedésekre van szükség.