Lapszemle, 1930. október

1930-10-06 [1367]

ált titkos szavazati jogot, a szabad gyülekezési jogot, akik szükségesnek látják a takarékossági rendszabályokat és akik a korrupció elleni küzdelemben nem látnak semmi felforgató mozgalmat . A Presse leszögezi, hogy a baloldali mozgalom ellen, egy ellenmozgalmat akarnak életrehivni *s a szeptember 1-i nagy utcai tüntetések alkalmával már ©lyan hangok hallatszottak; hogy egy 60.000 embernyi polgári védőcsapatot kellene f el állit ani , egy magyar Heimwehr-félét , amely nemcsak a kommunista, hanem minden szocialista elem területhőditását is megekadályozná > Hz a gondolat onnan indult ki., hogy kritikus pillanatokban aránylag kis csapatok, amelyek egységesen és erősen vannak megszervez ve befolyásolni tudják a politikai eseményeket, határozó te folyóssal vannak a főváros állásfoglalására és végül forradalmat csinálnak, vagy meghiusitanak., Hogy vájjon ez a helyes ut lenne-e végzi a Presse, az kérdés,. A kommunista eszmék terjedését iilagyarországoa szociális igazságossággal és gyökeres reformokkal lehetne -leküzdeni és az európai közvélemény jól fogja tenni, ha szemmel tartja. a kommunista elemek újjáébredését Kun Béla országába*., arisztokrácia, cimmel a Prager Presse /4-273/ irja, hogy a Heue Rundschau" októberi számában Carlo Sforza gróf egy Tisza Istvánról irt cikkét azzal vezeti be, hegy tiz évvel ezelőtt csak két arisztokratikus eázis volt Európában Ausztria és Magyarország. A háború az egyiket,Ausztriát, elpusztította, és Magyarországon a« arisztokrácia még mindig küzd az uraloméi! és eddig látszólag sikerrel., Minden magyar kérdés, amely pillanatnyilag az európai diplomatákat foglalkoztatja,, mind csak a régi nemesi családok hatalmi akaratának megnyilatkozása. Csehszlovákiában és Romániában, valamint Jugoszláviában is paraszt, vagy legalább nem nemes földbirtokosa ág lépett az eddig a földet monopolizáló arisztokrácia helyébe, 3z a látszólag forradalmi változás nagyban hozzájárult a szociális '•-'* - v ^*ny az, hogy a bojárok az osztrák és magyar grófok elkerpe-