Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-12 [1366]

Itália. A trieszti Ítélettel kapcsolatban s fascista Itáliát támadd csehszlovák lapok gyalázkodó cikkeire reagál igen éles hangon vezéiv cikkében a Giornale d^Italia AOA Kijeinnti, hogy a csehszlovák lapoknak ezt a gvülölködő olaszellenes kampányát nem lehet hallatlanná tenni, fonák a soknyelvű és sokszínű országnak s lapjai gyalázkodást és mérges epét okádnak s fascista Itália ellen csak azért, mert Róma sújtó kardja érte a szlávnyelvü, de olasz alattvaló közönséges bűnösöket. A csehszlovák ssjtóhangok illusztrálására utal egy prágai lapra amely azt merészelte irni, hogy az ilyen kivégzések, aminők a trieszti karaktérizálói annak sz aljas gyávaságnak, amely 8 küszöbönálló véget szokt8 bevezetni. Sz 8 hang már valósággal a cinkosság jellegzetességét viseli magán. A pozsonyi lapok is ugyanilyen szemtelen hangon irnsk és az egyik azt állitjs, hogy még Ausztria sem volt ilyen barbár ás mégis elpusztult: ugyanez történhetik meg Itáliával is. Hz s nevetséges és nagyképű jósolás Önmagát cáfolja, mondja s Giornale d

%

Itália, de ezek és az ehhez hasonló többi frázisok dokumentumai maradnak annak az összetartásnak, amely a nemzetközi antifascizmust összehozza a legközönségesebb bűnösökkel. A Piccolo AO/ is megállapítja, hogy a prágai sajtó dühe közönséges ás mérges támadásokban nyilvánul meg Itália és s fascizmus ellen, úgyannyira, hogy Itália prágai követe,©rszio Pedrszzi, kényszerítve érezte magát sz~olasz kormány tiltakozásának adni kifejezést Irofts miniszter előtt, aki azt"válaszolta, hogy' 8 prá^al^rtónynak" nincs módjában befolyást gyakorolni am* lapokra, amelyek a kormánytól függetlenek. Hasonlóképen tiltakozott a pozsonyi olasz konzul, Palmieri, is, am még csak fokozta egyes cseh lapoknak szemtelen tónusát. Igy emlitést tesz s pozsonyi Slovenski veceraik cikkéről,amely