Lapszemle, 1930. szeptember
1930-09-24 [1366]
ga Írass népnek iamertem meg s azt hiszem- a gazdasági téren való együttműködés folyamán gyógyír borul majd a mult BQk sebér**; " Itt említhető meg hogy az Árgus 22-5233 külön cikket ir az agrárállamok genfi akciójáról;, anélkül azonban, hogy valami érdemlegeset mondana Mindössze azt szögezi le, hogy az agrárállamok képviselői Genfben mindent megtesznek ami lehetséges, mert hiszen az egész kérdés létkérdése az agrárállamoknak r: A magyar-román Kereskedelmi Kamaráról Gratz Gusztáv nyilatkozatát közli a Brassói Lapok 24-209j olyan értelemben, hogy a kamara felállításának egyidejűleg kell megtörténnie Budapesten és Bukarestben,/ Az Ottó-restaurációt, a revizionizmust és a kisebbségi kérdést vegyíti egybe a Lupta 21-2661 vezércikke,-, A cikk lényege az ( hogy az Ottó királyfi nagykorúsága alkalmával tervbevett novemberi demonstrációk ellen a kisantant-államoknak mindaddig nincsen joguk fellépnie mig a hivatalo s magyar körök azoktól távoltartják magukat Hasonló a helyzet a revizionizmus kérdésében is tí Ámde ettől az állásponttól függetlenül a lap leszögezi,, hogy az utódállamokbeli kisebbségi problémának megoldását. bármennyire is törekszenek erre az utódállamok felelős tényezői,, éppen ezek a Habsburg-restaurációé és a revizionista mozgalmak akadály ózzák„ A magyar postatakarékpénztár román betéteseinek betétkönyvei körül nagy botrányt jelent a ^ráesői Lapok 24-209,, Az ügyben tudvalévőleg megegyezés jött létre Magyarország és Románia között„ hogy á magyar postatakarékpénztár a betétkönyvecskék beszolgáltatása ellenében bizonyos arányban kiszolgáltatja a román uralom alá került betétesek betétjeit, Snnek megfelelően Romániában három turnusban összegyűjteni rendelték ezeket a betétkönyveket,, Az első csoportban beszolgáltatott betétkönyveket meg is küldöttek Budapestre, A második csoportban beszedett betétkönyvek azonban nyomtalanul elvesztek, a harmadik csoportban beszedett betétkönyveket pedig elfelejtették Bukarestből Budapestre elküldeni, ugy, hogy ezzel L msg-
