Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-03 [1366]

nésére, amelyek egymásnak kezére dolgoznak, az eredmény mindenesetre felesleges vérontás és a feszültségek ka élesítése olyan ^dőben amely amúgy le tele van gazdaság) gondokkai A Mert hiszen a budapesti események hátterében: is az a probléma éli, amely valamenny < rszágot és né- 1 pet nyomja és foglalkoztatja Magyarország mint tu.nyomóan agrárállam persz*. könnyebben maradhatna megkiméíve számos olyan bajtóx amelyet főként ipar.; jellegű országokban még súlyosabban éreznek De ug? mint nálunk és Németország- f azoknak az összes katasztrofális bajok- * nak a különleges behat ás.- álact á.j amelyek a barbá' békeszerződésekbőt folynák

A A szabadságnak az a hiánya amelyet velünk is oly rette netesen éreztettek ebből a forrásból - gondoljunk csak beruházás; kölcsönünk kálváriájára, - a szabadságnak ez a hiánya nem kevésbé súgj lyosac, éri Magyarországot és a gazdaság nyomor a hitelszűke által még fokozódik. A magyar álla&kólcsönnek is az akadály>k egész hegyeit kell leküzdenie 1 tegutóbK nyárelőn.ujbó.t el kellett halasztani és ez elodázza a munkálatok kiadását amelyek olyan sürgősen szükségesek lennének a munkanélküliség leküzdésére. Egyedül a fővárosba

1- legalább 50 000 munkánéikiil .vei kell számolni, amelyek ehhe z még mségtámogatás nélkül állanak itt.. Annái sürgősebb érthetően a produktív gondos«. kcdás,, amely nagyszabású megbízások kiírása által uj lendületet hoz; zon az iparnak* Tudvalevően a mezőgazdaság is súlyosan szenved, a termést kedvezőtlenül ítélik meg, mindenekelőtt azonban itt a világpiaci árzuhanás jut érvényre 3ud kereskedőim, miniszter csak a minap jelölte meg a legsürgősebbC eladatnak, hogy a mezőgazdaság támogatása . mellű tt különösen az építési tevékenységet kell a beruházások utján ' előmozdítani'' Majd azzal foglal ko ZJ k a cikk, hogy megfontolás tárgyává tették egy százmilliós belföld.: kölcsön felvételét és Budapest székesfőváros is már ugyanezt az utat választotta az inségmunkák fedezé- I PVÉLTAR