Lapszemle, 1930. szeptember
1930-09-22 [1366]
Románia külföldi becsületéről dicsekvő himnuszokat zengett ......................-. .._ T . ^ ^ külföldről hazatérve Pop-Csicsó István, a képviselőház elnöke.; s vonatkozó nyilatkozatát a félhivatalos Dreptatea 20-885 leplezetlen örömnél közli . Az örömbe azonban máris beleront az egyébként kormánytámogató Adevem m mmm rul 20-14336,, mely gúnyosan jegyzi meg hogy aligha lehet Romániának olyan nagy becsülete a külföldön, mint Pop-Csicsó állitja„ mert hiszen évek óta nem tud a külföldön Románia eerami pénzt felhaj szólni a legégetőbb feladatai számára sem, Magyarors z ág . m m mm m mm m mmmm mmm m m m m m m m A magyar-román kereskedelmi kamara közeli létrehozását ma a K«leti Újság 22-209 jelenti» megjegyezve, Qpatz nyilatkozata alapjánjhogy m mm m m m mm mmmm erre vonatkozólag ő már régebben megállapodott Parisban Manoileacuval s a tervet a magyar gazdasági érdekeltségek Örömmel fogadták,, Mironescu Est-beli nyilatkozatát ma a 20-iki bukaresti lapok is elreferálják; Curentul 956 stb, Baltazár püspökkel beszélgetést közöl a Brassói Lapok 21-207 A debreceni református püspök a magyar belpolitikát csak röviden érintette a beszélgetés során, de természetesen nagyon kedvezőtlen megítélésben, .v' \ » hogy az "életképtelen":. A továbbiakban azt a nézetét fejtette ki ^ hogy okvetlenül szükséges Magyarország és Románia közeledése egymáshoz, még pa dig olyformán, hogy nagyarányú népvándorlással,, a nemzetiségek nagyrányu áttelepítésével uj és végleges országhatárt lehet megvonni., "A magyar külpolitika és az utódállamok" cimen Juhász Nagy Sándor volt igazságügyminiszter vezércikkét közli a Brassói Lapok 21-207 a A cikk tiltakozik az ellen« hogy hazaárulásszáraba menjen, ha Magyarországon a kisantantállamokkal való érintkezést éa a velük való gazdaaági éa politikai táxgyaláaokat emlegetik egyesek,, egyáltalán nincsen kizárva, hogy Magyarországon lassanként kialakulnak a feltételei egy olyan külpo-
