Lapszemle, 1930. szeptember
1930-09-20 [1366]
Külpolitika Curtius népszövetségi beszédét tárgyalja a Temps_18 vezércikke .mely mindenekelőtt azt állapitja me£ a Genfben legutóbb Bria« és Hender3on béazéáol elhangzott beszédeiből hogy senki sera gondol a* I 5 év óta folyó bókepolitika feladására Bzt a megállapítást támogat • I ja a Curtius által kifejtett német álláspont ia 0 Meg kell adni,hogy a német külügyminister ügyesen megfontoltan„mérséklettel beszélt Ta lén bármely más német politikás a választások után hangulatkeltő kö- • vetélésekkel állt volna elő;Curtius ehelyett azon igyekezett. hofc-y Németországot mint a 3tresémann-féle.politikához hü államot mutassa | be.Persze ez nem jelenti azt.mintha Curtius az ismeretes német követelésekről lemondana 8 tekintetben beszédének haggja nem szabad ( hogy megtévesszen.A leszerelésre irányuló német követelést mely sze I rint az általános leszerelés "jogi kötelezettség", csak a beleszar ződés szövegének ós szellemének erőszakolt magyarásásával lehet fel állítani Nolens-volena a leszerelés <* biztonság függvénye marad; A kisebbségeknél Curtius elfeléjti ( ..hogy a kisebbségeknek kötelessé geik is vannak : nemosak jogaik,shogy a kisebbségi védelem semmiésetr* | sem fajulhat a többségi államokkal szemben bizalmatlanságról tanús kodó rendasabályokká sem az illető államok belügyeibe való avatkozássá Figyelemreméltó dolgokat mondott Curtius a gazdasági problémákkal kapcsolatban de már a népszövetségi s általában a nemzetközi ' politikát Curtius német szempontból igazságtalanul itóli meg mert ez . közeledési politi H Németországnak nemcsak csalódásokat hozott mint Curtius állítja.hanem rengeteg engedményt előnyt,melyeknek legfőbbjére., a rajnai kiüritósre Németországa sz*pt e 14.*i választásokká 1 felelt u a csalódásokról van szóugv nem a németeknek va» okuk ORS7Áfins I TJTO
