Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-16 [1366]

felvetésére, tti kötelezettséget vállaltunk a Kellogg-szerződésben Bárminőnk legyenek nemzeti kivánalmaánk csupán jogos eszközökkel igyekszünk azokat megvalósítón* és sohasem háború utján, • még ha képesek lennénk is háborúskodásra, mert arról egyszersmindenkorra lemondottunk A Briand és Sfcresemann által kezdeményezett engesztelődés és kibékülés szellemével foglalkozva hangsúlyozza Apponyi gróf, hogy nem elég,, ha osupán a nagy nemzetek között vetjük meg a béke és megértés alapját, éppen ezért európai kérdés és főbenjáró fontosságú a Duna-medence helyzetének problémája Ezért járul hozzá as ily természetű prob lémák megoldása ahhoz az állandó és organikus békéhez, amelynek nem az az alapja, hogy egyes nemzeteket, amelyek moat sokkal gyengébbek, sem hogy nehézségeket támaszthatnának, « felsőbb erők nyomásával olyan helyzetben tartanak, amely megakadályoz minden belső előrehaladást .hanem, amely oly helyzeten alapszik, amelyben valamennyinek módjában áll hogy érvényre juttathassa és kifejthesse minden adományát Csak ezen az uton jussunk el az emberiség igazi békéjéhez,* « Apponyi genfi beszédéről a "Budapesti Hirlap" megállapítja, hogy érthető az az egyetemes frenetikus hatás, amit G

enfben keltett, mert Apponyi egyik legtökéletesebb szónoki remeke K

ellemesea lephette meg az államférfiakat, hogy Apponyi a politikai kérdések rendezését megelőzően a gazdasági kérdések rendezését sürgette- Íme láthatja a világ közvéleménye,, hogy Csonkamagyarország jobban mint bárki más megértette az idők szarát s a maga sorsán érzi legjobban., hogy nea a politikai ellentétek keresésén, hanem a nemzetek életlehetőségének gazdasági problémáin van a hangsúly A H

Magyarság" különösen kiemeli Apponyi beszédéből, hogy az »*!••• m m m m m m m* mr m mer általános leszerelés elmaradása tűrhetetlen a legyőzött államokra nézve s hogy a rcvizió a háborús veszély kiküszöbölését szolgálja,. -