Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-13 [1366]

Külpolitika. Briand genfi PaneuróTie beszédéhez részben a lspok tudósitót részben szerkesztőségei különböző megjegyzéseket fűznek, igy a gerJL Tagebi /H-429/ genfi tudósitójs szerint a beszéd azt mutatja, hogy Briand a 26 európai kormánynak tervezetének kezelésére vonatkozó álláspontját minden további nélkül elfogadja, továbbá, hogy e kormányok kívánságaihoz teljesen hozzáilleszkedik ás minden egyebet átneged a közgyűlésnek. Ennyiben egy az általános vitát bevezető tárgyi referátum jellegét viseli. Külpolitikai tekintetben az elvi békeakarat örvendetes hitvallását tartalmazza és tudatosan hordozza 8 mérséklés és a vitás pontok kiemeléséről valő lemondás szellemét. A beszéd nem hoz semmi szenzációsat, nem "esemény'

1 s épen ezért megfelelő nyitányát képezi a nyugodt vitatkozásnak. - A Voss Ztg /11-429/ g^í^^^^J

33 megjegyzi,, hogy a közgyűlésre Briand beszédinek azok 8 mondstai tették a legerősebb benyomást, amelyek feltűnő barátságos hangon jelentették be a Franciaország és Olaszország között a közeljövőben küszöbönálló politikai megegyezést. Azt hiszik, hogy most megtalálták a magyarázatát ftrandi ol8sz külügyminiszter feltűnő római utjának. Érthető, hogy a Genfben összegyűlt külügyminiszterek rendkivüli érdeklődést tanú* sitanak eziránt az alapvonásaiban már megállapított francia-olesz egyezmény iránt, amelyet az európai béke érdekében üdvözölni kell, és 8mely lurópának egyik legveszedelmesebb konfliktus-tűzhelyét fogja kiküszöbölni. A Germánra /ll-423/ szerkesztősége kijelenti, hogy az ember azt várta volna, hogy Briand a napok óta bejelentett nagy közgyűlési beszédében azokat a javaslatokat fogja precizirozni,amelyeket eredeti memorandumának módosításával kellene tennie 8 26 hatalom válaszára. Shelyett Briand arra szorítkozott, hogy általános beszidfordufetokban aláhuazs az európai hatalmaknak az európai együttzokö-