Lapszemle, 1930. szeptember
1930-09-11 [1366]
ki, hogy a Páneurópa-gondolatnak azon a részterületen velő megvalósitásárói van most sző, ahol megérett a megvalósításra: a Duna-Rajnakörzetben. És épen a genfi Páneurópa-tanácskozás viszi ugyiátszik gyorsabb megirésre 8 3zinajai gondolatot; mint várhaté volt. Arról van szó, vájjon a jugoszláv-román agrárblokknak megfelelő ipari állami blokkot üsehszlovákia-Ausztnánaky vagy flémetörsz lg-UsehsziováíB-Ausztriának nevezzék-e* A francia befolyásnak sikerült a bukaresti kormányt üarinkovics jugoszláv külügyminiszter "német" koncepciójától eltéríteni. Mig Benes kifelé elővigyázatosan tartózkodó, addig Maniu arra törekszik, hogy a szin8jai gondolatot a dunai blokk gondolatának felelevenít tásáre használja fel. Msrinkovics ellenbuzása a belgrádi diktatúrarendszernek az az elhatározása volt, hogy különböz5 módon kezeljék Jugoszlávia kisebbségeit, azaz hogy a német kisebbséget valami kulturális autonómia-félével tüntessék ki. A francia diplomácia mindenekelőtt Bécsben alkalmazta az emeltyűt. De Bécs különben is más gazdasági ás külpolitikai vonalak keresztezési helyévé vált. Budapesti tar- . tózkodáss alkalmával Schober dr Bethlen gróf sürgetésére hozzájárult egy osztrák-magyar gazdasági bizottság kiküldéséhez, a kát orszig gazdasági viszonyának megvizsgálására. Sz B&gyarország számars sokkal nagyobb jelentőséget nyeit, mint kiküldetése alkalmával, amikor ISagypr^ ország m5g remélte, hogy egy rnsgysr-jugoszláv-román blokk létesítése által felrobbanthatja a kisantantot. Abbéi az elszigeteltségből,amelybe Sinaja hozta 9 Magyarország a legkisebb ellentállás helyén igyekszik magát kiszabadítani, amennyiben ennek a gazdasági bizottságnak tanácskozásait igyekszik egy ellenakció kiindulópontjává tenni. Szt olaszvatikáni befolyások támogatják. Így Seipel a Pester Lloydban Sinajában jelentés slkalmat ismert fel Ausztria számire s de annak "szoros együttműködését" kívánta Magyarországgal. Ámde a gazdasági bizottságok tanácskozásai eredménytelenül folynak, mert Magyarország nem hajlandó
