Lapszemle, 1930. szeptember
1930-09-11 [1366]
a Népszövetség előtt tárgyalandó kérdésekről elsősorban Briand tervéről., { Hangsúlyozza, hogy a Népszövetség nem engedheti meg, hogy a magyarok és cit\ ellenségek a reviziós kérdéssé^ megtorpedózzák a békeszerződéseket A kisebbségi kérdést is fel akarják vetni a kisantanttal szemben., s ennek kötelessége, hogy megakadályozza e kérdés tárgyalását - Ide tartozik a Siebd « mm m •**» — Tgbl- tartalmas vezércikke, az olasz-francia ellentétekről, melyek a mostani ülésezésen még jobban ki fognak tűnni-, SJem tartja lehetetlennek; hogy Franciaország, melynek lakossága folyton csökken , mostani erejét preventiv háború indítására használja fel amág Belgrádra és Prágára számithat; Csakhogy akkor jönne az uj világháború A* Curentul 10 vezetőhelyen ajánlja hogy Románia komolyabban foglalkozzék a Balkán-Unio tervével, A román közvélemény le akarja tagadni m* mm m m mm m m m m m m m m m m mm mm mmm —i • • • m mm mm mm-m a balkániságot ezért húzódozik minden balkáni kérdéstől., Pedig a balkáni jelző mai megbélyegző voltát minden asetre elveszti',, ha földrajzilag a Balkánon levő államok komolyan reorganizálják magukatA belgrádi kormány ujabb nagy ünnepélyei alkalmából egyedül a Viitorul 9 szólal meg és mesélgeti hogy Románia és Szerbia k'ózt,soha a semmiféle érdekellentét nem volt, politikai és gazdasági müködésrükre kölcsönösen mekkora, szükség van s igy milyen örömmel kell nézni Bukarestben Eelgrád örömünnepét A Dimineata 10 vezetohelyen részletesen ismerteti azt a szerződést, melynek alapján most egy olasz vállalat 2300 tisztviselői ház épitését vállalta el Romániában Pord-nak egy mérnöke Nagyváradon tárgyal Majorescu főispánnal m mm m ^ m m m mm m mm m^ m^ m, m, mm m m m m mm mm m* m \m mmm hogy cége megbizásából bérbevegyen Erdélyben különböze ércbányákat, Majorescu a Nagyvárad 10-nek tett kijelentésében reméli hogy a tárgyalások rövidesen sikerrel fejeződnek be A lap ennek kapcsán rámutat,, hogy Biharme- ; gye 60^000 hold erdejéből legalább 25 : 000 holdat elloptak és jogtalanul kipusztítottak ugy, hogy soha ott többé erdő nem nő
