Lapszemle, 1930. szeptember
1930-09-04 [1366]
kolóniákkal is találkozott. A csehszlovákok főkép azért tartják nagyra magukat, mert náluk vélik megtestesülve látni a demokrácia non plus ultráját. Ibben nem ad igazat a csehszlovákoknak, sőt kénytelen kijelenteni, hogy utazása végén még kevésbbé érezte magét demokratáinak mint azelőtt. Érthető azon ban hogy egy ilyen uj összetételű államalakulat politikájának legkényelmesebb jelszavaként a demokratikus elveket hangoztatja, amelyek semmire sem köteleznek. Súlyos problémát jelent Csehszlovákiában is a gazdasági krízis,, de ennek dacára megint csak azt tapasztalja, hogy a különböző nemzetiségűekre a munka és kereseti alkalom, valamint az olcsó megélhetés lehetősége olyan kohéziós erővel hat, ami pótolja a politikai elveknél mutatkozó ellentéteket. Így azután a csehszlovákiai nemzetiségek ezeket az exisztenciális előnyöket tekintve, egyelőre szivesebben tartoznak a csehszlovák közösséghez, mint azokhoz az államokhoz, amelyekhez nemzetiség szerint tartoznának. Az északcsehországi német, vagy 8 tótföldi magyar irred.*ntista hevületét rögtön lefékezi ha arra gondol, hogy ott az élet fél annyiba kerül, mint akár Berlinben vagy Budapesten, hogy ott sokkal könnyebben talál munkaalkaimat. Magyarország*. A budapesti szeptember 1-ei véres munkástüntetésről megleheti bő tudósi tásokst közölnek viem és budapesti keltezéssel 2-i és 3-i * lapok. A Resto del Carlmo /Z/ wieni jelentésének cimében 5t halottról és sok sebesültről ir. Tudni véli s hogy a tüntető tömeg dühe elpusztította a legitimista Magyarság cimü lap szerkesztőségét. A Popolo daltalan /%/ wieni tudósítását azzal kezdi, hogy Magyarország, épen ugy mint Barópa más államai, súlyosan szenvednek a gazdasági krízis nyomosztó terhe alatt, amit természetesen nem lehet egy csodatévő érintés- > sel megszüntetni, amint azt a szociáldemokrácia demagógjai hirdetik