Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-04 [1365]

"Agrárállamok és ipari államok" címen a Tribuna /'kJ Giorgio Sansatól közel vezércikket. A cikk kifejti, hogy kezdetben egy gazdasági kisantant létesítése volt a cél. Később, mikor kitűnt, hogy ennek nagyon sok akadálya van, felmerült 8 dunai agrárkar teli esz* méje. Ha az ember meggondolja, ugy ez az eszme bizonyos mértékben kisentantellenesnek mondható, ügy Bucarest,Belgrád,Budapest közti gazdasági szisztéma meglazította volna a Prága-Buls rest-Belgrád közti politikai szövetséget. Csehországban ettől féltek és félnek még most is. De a cseh külügyminiszter, miután kezdetben nem tudott orientálódni, akcióba léptette diplomáciáját hogy megmentse a kecskét is és a káposztát is. A kecske, hogy Magyarország belevonassék valamely oly csoportba, melyet a kisantant államai dominálnak., a káposzta: a kisantant egysége. Ily módon Magyarország nem fog Ausztria karjaiba esni, amellyel már barátsági serződést kötött és amellyel kereskedelmi együttműködést óhajt; jobb a prágai kormánynak* ha a magyarok Romániához és Jugoszláviához kötik magukat és e két állammal együtt agrárterményeiket kicserélik a cseh ipari produkcióval, sem mint hogy egy hasonló iracsere-szerződás még bensőbben összefűzze Budapestet és Bécset. A továbbiakban a cikk a lengyel kormány javaslatával foglalkozik, majd pedig kifejti, hogy ezeknek a terveknek az agrárkrízis az oka. Szerinte mindezeknek a terveknek érdekes karakt e rí sztikuna az amereikaellenes tendencia. Az a cél, hogy Amerikát megfosszák attól a jogtól; hogy részt vehessen különböző vámegyezségekben. -"A gazdasági kisantant utópia marad

11 cimen. a Popolo d*ltalÍ8 /kJ átveszi a szinajai konferencia egyik résztvevőjének a bécsi Amtliche Nachrichtenstelle egyik levelezője előtt tett ""kijelentéseit ás azt mondja, hogy ez az intervju megerősíti azt, amit a tények már régen megmutattak, hogy t.i. nincs meg a