Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-28 [1365]

te..ha azok akik vállalt kötelezettségeiket tulnenéznek tart ják, egyszerűen megtagadhatnak azok teljesít és ét'-'' Franciaország és Belgium Cszintén kivonják az európai helyzet cnynülését* De ehhez az kell.hogy sehol sem 3ejyenek hátsó gondolatok, A közeledés csak akkor tartós, ha a bizalom és a loyalitás alapjain áll. nem pedig, ha csak hóditó vágyakat leplezu /Eemps 25/,' fmT <i— ar « « « W M A szovjet oroszországi éhínségről közöl cikket a "Mat in

M

/26/« mmm mtm m mm m m m m mm mm mm*, mm m m m m m mmm mmm «• • Magyarország, - Utódállamok. A Kagyar~osztrák közeledés* te3zi szóvá a w

J,d,Geneve

M /27/ m m mm m m m mtm m m m m 'mm mm-m ite«w as es *m mmm m'm-mmpm m béWi levelezője, Marcell Dunán. Cikke Ferenc József cent enn ári urnának ausztriai, feltűnően meleg kegyelettel megtartott ünnepléséből indul & megjegyezve, hogy ez a megemlékezés egyáltalán nem jelenti a monarchiata érzelmek megerősödését Ausztriában. 3Őt ellenkezőleg a köztársasági rezsim megszilárdulásának a jele - Ezzel a hangulat áramlattal kapcsolatok szerint a magyar-osztrák közeledés is, Budapest és Bécs addig amig egy ur volt, sokat küzdöttek egymással,, és a két ország viszonyát a nyugatmagyarországi kérdés még jobban kiélezte. Akkoriban a teljes béke idején vér folyt; S ime tiz évvel azután Bethlen gróf Schobor kancellár budapesti látogatásakor már a két ország 400 éves közös politikai életéről, a közös küzdelmekről beszélhetett'- Ezzel foglalkozik Schobor kancellár a "Reichspost"-ban megjelent cikkében, melyben többek között a két ország gazdasági szolidaritásáról beszólt"» S valóban ez afőpoht. Mert ha el is ismerjük a morális tényezők erejét, azt sem lehet tagadni, hogy viszont emezeket gazdasági érdekek '/ezotik. A monarchia feldarabolása, amely egy nagy gazdasági egység az ét hullásával járt,, olyan nyomasztó gazdasági helyzetet teremtett, amelyet a kisententenak C3ak részben sikerült orvo3olniaC Magyar ore B Ausztria éppen azért érzik a szűkéét annak, hogy kilépje ne & a Lteé^ük*