Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-25 [1365]

pártot és mesterségesen prolongálja köztük a harcot. A defetizmus vádját a I),Herald visszadobja Churchillnek, akinek e~ a beszéde teljesen kimeríti a defeti~mu. kritériumát. Churchill téved ha azt hiszi,, hogy ilyen tapadással megoldható a végtelenül komplikált indiai kérdés, AZ Írországi példából tudhatná hogy a barátságos ős mindkét félt kielégítő meg állapodásmk az. alternatívája csak a mostani forrongás és estnek folytonos elnyomó sa lehet . diaikor az ő köz.remüköuősével megszület

ett a. azJÜMri i

r állam, Írja a D.H,'^ a die-hard-ok ugyanazt mondták őróla, amit ő mond most lord IrwimruB.es másokról, ..a pedig megbékültek az. Ér szer. ződéssel, A Lil.Guardian védelmébe veszi a k

o

rmáét C

hiu-chili tástaajáa* el- len. Komolytalan dolognak tartja, I ogy a jelenlegi tagadhatatlanul igen súlyos indiai helyzetért a kormányt akarja felelősre tenni. Mintha ez a helyzet máról holnapra keletkezett volna, holott As angol -indiai kérdések szakértői már 1821-ben előrelátták és ERTjósolták a vihart. S* a lassan érlelődő vihar kitört volna bármelyik kormány alatt. Churchillnek alternatívaként javasolt és szinte Cromwellszerü politikáját sem lehet komolyan venni, mert az teljesen figyeImen kivü 1 hagyja, hogy a '.légeket ma már nem lehet kooperál á- suk nélkül kormányozni Churchill nyilván r.lüoa tisztában a változásokkal, amelyeken India és Egyiptom az utolsó évtizedben keresztülmentek . C még mindig a Kipling-féle India mentalitásában él Gzerencse, hogy Anglia jelenlegi kormánya és az alkirály az intiai problémát realisztikus szemszögből n

égfln és hogy az angol nép zöme az 5 politikájuk mögött áll, ORSZAQOSLEVÉLTÁR 1 _s s K. szekció . i Ezzel szemben a konzerv«tiv lapok arra mutjj&

g

tfck rá, hogy Churchill in

telme na,?

yon ic. gazer

ii tekéit ve, hogy a realitások Irán-