Lapszemle, 1930. augusztus

1930-08-23 [1365]

m-ig mindig nem elég a haderővei alig rendelkező ás a béke szerződések által gúzsba kötött legyőzöttekkel szemben. Minél jobban erőszakolják nemzetközi politikájukat katonai szerződések kiépítésével annál nagyoto igyekezettel követelik o katonai paktumok kiszélesítését azzal a széndákkal, hogy megakaőSílyozzák a legyőzött államoknak még azt az igyekezetét is, hogy a normális éietszmvonait elérjék. Semmi sem jogosítja fel a jugoszláv sajtót arra, hogy hiboruval fenyegesse Magyarországot és .Bulgáriát csupán azért, mert az első politikai és szociális rendszerben ?kar élni, a második pedig, mert nem akar Jugoszlávia vazallusává alacsonyodni. " Nem akarjuk túlértékelni a jugoszláv hivatalos sajtónak ezt a legujabbj de nem utolsó kirohanását, de kötelességünknek tartjuk regi; ztrálni, hogy ismét világosan lássák Európa balkanizálásínak ujabb veszélyes jeleit. Megint csak ki kell jelentenünk, hogy a fascista politika a Duce következetessége is viiágoslátása alapján állva, egyáltalában nem óhajt csatJakozni ehhez a beteges nyugtalansághoz, sőt azt mélyen elítéli és veszélyesnek minősíti, amennyiben ugy látszik, hogy ez nem izolált ás lokalizált jelenség." Ugyanezzel a témával foglalkozik vezércikkében a Tevére /21-22/. Első mondatában megállapítja, hogy f^Tjugoszláv sajtó túllő a célon. Akkor, amikor izgatott vita folyik franciák és németek köpött a békeszerződés s a határok revíziójának témája körül, igen nehéz igazat adni a jugoszláv lapoknak abban, mintha a háború veszedelme Bethlen gróf kezében volna. Magyarország kétségtelenül értékes patrióták hazája, de nem látjuk, hogy jelenlegi körülményei között miként J volna képes " felrobbantani a világbékét". Ugyanígy indokolatlannak I találja q Bulgáriával szemben tanúsított fenyegető magatartást. Mjad I igy folytatja: "Na. és azután, vájjon egy dinasztikus restauráció I Magyarországon tényleg háborút -rövokálna-e? Vagyis ugy áll-e a I helyzet, hogy a magyarok egy olyan királyt akarnak, aki rögtön lóra I