Lapszemle, 1930. augusztus
1930-08-12 [1365]
tervet már csak azért is, mert az államok federációját tisztán gazdasági faktorokkal akarja megvalósítani, holott semmiféle nemzetközi tömörülést sem lehet elképzelni anélkül, hogy alapját ne képezze egy közös egyetértő politika, amely nfi hiányzik, ta különben is hogyan képzeli azt Briand, hogy egy kalap alá tudja hozni a háborúból győztesen és nyereséggel kikerülő államokkal a megrövidített ás lefegyverzett államokat, amelyek semmiesetre sem fogják tűrni az előbbiek szupremáciáját. Ha nem voltak elegendők - mondja a cikkiró - az ellenőrző bizottságok ahhoz, hogy egyes legyőzött államokat a lefegyvere- * zettság ama fokán tartsák meg, amelyet elképzeltek, hogy gondolják, hogy később ellenőrzés nélkül ezek az illamok majd nem fognak ugyancsak fokozottabb fegyverkezésbe. Mindenekelőtt számolni kell azzal a reális valósággal, hogy egyes országok biz*o nS ágát ás békát erőszakos intézkedésekkel nem tudják biztosítani. Akár mint is csűrik csavarják a dolgot, bele kell nyugodni abba a gondolatba, hogy a jelenlegi politikai ás kataiai szerződések ás kötelezettségek igazságos revizió alá vétessenek, mert csak ennek megvslóáitása után lehet beszélni 8 páneurőpts gondolat keresztülviteléről. Németország népesedési kríziséről aggasztó képet mutat a Gazzetta del Popolo /\0/ egyik hosszabb berlini keltezésű cikkében, ahol ennek a krízisnek alapokát 8 mai német közéletet teljesen korrumpáló eikölcsi eltévelyedésben látja. A román-jugoszláv agrár megegyezés a Corriere della Sera /10/ hosszabb wieni keltezésű cikke szerint alánk aggodalmat vált ki egés*z Közápeurópábsn ás különösen a kisantanttal közevetlanül szomszidös országokban. A cikk szerint az osztrák gebcnamonopólium terve tulaj donképen védekezés akar lenni a román-jugoszláv gabona megállapodás fenyegetésével szemben, az osztrák monopólium-terv viszont, amint árlkhető is súlyos aggodalmakat keltett magyar körökben. A magyarok aggodéinak annyival J^ftfBkW *Upjt, „ert tudvalévőig K. szekció .
