Lapszemle, 1930. augusztus
1930-08-09 [1365]
vükön nem élvezhetnek tanítást, sőt a magánéletben sem szabad anyanyelvüket haa^.nálniok A cikkíró leszögezi hogy ü sehszlov;íkia. Románia, Jagoszlávia ; . Lengyelország, Lettország, Litvánia és üsztörsz ág között Magyarország a legkevésbé vegyes nemzetiségű. Ugyanis Magyarországon "145 000 magyar lakik, 551 000 némettel, 142 000 tóttal, 37.000 horváttal, 24.000 románnal és 17 000 szerbbel szemben. Maja a német kisebbségek sorsáról irva Klapetár megjegyzi hogy Magyarországon a németek és magyarok hosszas együttléte egy bizonyos bizalmasságot fejlesztett ki a két nép között agy, hogy az . agy az összeomlás előtti és összeomlás utáni minden magyarositó aspirációt túlélt Őszinte szavak a megtagadott kisebbségi .ionokról címmel a P M H ,. /? 179/ írja, hogy a cseh szociáldemokrata párt nagy dolgokra készül. Revideálni f3gják a párt programmját és uj programpontokat kitűzni. ízzel kapcsolatban Sobota Emil a nemzetiségi kérdésre vonatkozólag azt irta a Právo liauban hogy valamennyi oly biróisá; i elintézés, amely a nyelvrendelet szerint kisebbségi x&nkskEX nyelven is kiaoandó, a kisebbségeknek csak a kisebbség nyelver volna kézbesíteni Revideálni kellene a kisebbségi iskolanyelvet is, irja Unnék a kategóriának oly szülők gyermekeinek érdekeit kell szolgálnia akik sporadikusan élnek idegén nyelvterületeken és nem szabad élnemz c tlenit é s t TÓ gezni • Kisebbségi iskolát kell létesíteni az állam minden meiazetisége számára egyenlő arányban mert nemcsak erkölcstelen de c'Italán is arra számítani hogy a? iuegennyelvü gyermekek a csehszlovák környezetben asszimilálódnak A gazdasági életben a nemzetiségi elnyomás ellen törvénybe kellene iktatni a kisebbségek büntető és polgári jogi vedel mét h P M II. azt irja, bizonyos, hogy ezt az elgondolást sem a szoclál demokrata párt, sem a kormánykoalioió nem teszi magáévá. »z c-ak egy idealista szociáldemokrata jámbor óhaja, ami a magyar igazság mellett szól és amit köszönettel kell nyugtásni neki,
