Lapszemle, 1930. július

1930-07-31 [1364]

nák, ez azonban cm lehetetlen, mert senki figyelmét sem kerülhette . pld hogy a román jugoszláv-magyar gazdasági blokk első kireire mily politikai idegesség volt észlelhető. Az állampolitika vezérei mind fé nek attól, h&gj túlsókat feladnak, ha feladják eddig folytatott politikájukat, amely az ő nézetük szerint a bókét biztosítja Franciscv kanonok Szüllő Géza ellen _ A Zay-féle A Kap /

si 172/ hosa^bb cikkben irja, hegy Franciacy lajos kanonok, volt keresztényszocialista párti szenátor* aki előkelő gesztussal odadobta mandátumát Szüllőnek* 'lesen kritizálja lapjában a -y itrámegyei Szemlében Szüllő Géza szerepét az Interparlamentáris Unióban Franciscy többek közt azt mondja, ha egyszer Szüllő bukni fog és ez az iüő már nem lehet messze , azért fog bukni, mert szembehelyezkedett belügyi és külpolitikai valamint etikai vonatkozásokban a párt keresztényi elveivel és mert cselekedetei a magyart szelektáló célzatuan JO>y és mert a 'szlovákság visszavonulását idézné elő Franc is cy idézi S züllenek a londoni ülésen mondott beszédének ama passzusát ahol Szüllg felhivja a konferencia figyelmét Renan hires tanulmáiiyára a nemzetiségekről Már magábanv've kinos érzést kelt az, irja Franciscy, hogy egy kereszténypárt elnöke a Krisztua-gyalázó és a kerényszténység isteni eredetét tagadó Remant dicsőitő jelző kíséretében idézte Bttői Szüllőiaek annál inkább tartózkodnia kellett volna, mert Renan t'tele, ame•lyet Szüllő magáévá tett, teljesen hamis 2 kijelentés után Franciscy hosszasabban fejtegeti Renan tételét a kap pedig diosőitve Franciscyt, Szüllő kisebbségvédelmének éretlen kisiklásairól beszél, amelynek sze rinte végzetes kihatásai lehetnek a kisebbség számára Scotus Yiator és Stefan Stunda cimmel a Prágai Magyar Hirlap /30-171/ Dzurányi László második közleményét hozza,pontonként igyekezve megdönteni Stunda állításait és rámutatva, hogy- S+unda eldicsekszik azzal, hogy a szlovenszkói magyar ref ormaORSZÁGOS LEVÉLTÁR * r*~