Lapszemle, 1930. július
1930-07-23 [1364]
ne menjen veszendőbe, hogy a republikánus és békeszerető ISéme tor szág meg e- „ rcaodve kerüljön ki ebből az ujabb magrpóbáltatásbóla - Az oeuvre 20 azt fejtegeti „ hogy a Rsichstag feloszlatása teljesen alkotmányos aktus volt, melyet nem lehet államcsinynek minősíteni. - Igen mérsékelt hangon szól a kérdésről Gauvain a Debáta 20-ban s elismeri, hogy Hindenburg, amikor a lm parlamentet feloszlatta, végeredményben az' karta megakadályozni „ hogy °treseman politikája ne menjen veszendőbe* A német válság miatt azonban az európai konferencia elhalasztásával kell számolni., A Saar-vi'déki tárgyalások folytatása, végeredményben pedig a Saarvidékn°k 1935 előtt való visszaadása ellen tiltakozik a Figaro és Dem m mm mm mm mm mm. mm bats 20 s - Híndenburgnak Mainzban a Saar-vidék visszaadására tett célzását a Débats 22 vezércikke utasítja vissza azzal, hogy a német kormány szemmel láthatólag folytatni akarja Strésemen játékát; mihelyt valamit megkapott, azonnal uj követelésekkel áll elóh A Populaire 20 részletesen beszámol az emigráns olasz szocialisták Parisban tartott gyűléséről1 amelyen a francia párt részéről Paul mm mm mm m mm *m mm mm mm mm m» ** *m mm mm mm mm mm mm mm* mm mmm* mm mm mm » Faure, a "Belgrád részéről Vandervelde vett részt, Paul Paure beszédében azt kívánta, hogy mielőbb Rómában láthassa viszont az olasz szocialistákat akik most kénytelenek hazájukon kivül élni, Az olasz probléma és Franciaország cim alatt a Débats 20 Jean Boissonnas megh, miniszter hosszú cikkét közli, amely kifejti, hogyan határozta el magát Olaszország a háborúba való beavatkozásba, hogyan hoztak csalódást Olaszországnak a béketárgyalások* Rámutat arra hogy Mussolini fran* ciagyülölet* csak látszólagoslegjobban szeretne békésen megegyezni -Fran- ' ciaországgal, főleg ugy, hogy Franciaország külpolitikailag-teljesen izolálva legyen s igy kénytelen legyen tárgyalni Olaszországgal.. Hibáztatja a cikkíró a fasizmus népesedési politikáját mely mesterségesen akarja mintegy szét robbantani a jelenlegi szűknek mondott határokat Állást foglal az olaszok afrikai követelései ellen, és általában azt tanácsolja, hogy F ran .
