Lapszemle, 1930. július
1930-07-23 [1364]
tett a Inc Derer, amelyhez beleegyezését adta Szlovenszko adudén politikai pártja pzt a reményteljes kérdést azonban a aagyar kisebbség részéről csakhamar deiavuálták Stunda ezután ramu*i pereiében, hogy az államfdrdulatkor a Szlovenszkor&Jcerült 211 pap közül 73 mind magyarok állampolgárság nélkü állottak mégis Srobár, Dérer, M'icsura és Kállay miniszterek alatt mindnyájan állami segélyben részesültek dacása^hogy a régi magyar törrény az állmasegélyt kimondottan az állampolgárságtól teszi függővé, A magyar köznép megbecsülsi azt a munkát,ami folyik mert különbr Szavazatot, Szlárik miniszter nem kapott volna 19 ezer magyar földmiveséktől papoktól és a magyar intelligenciától ~ A gazdasági Jjelyzet nemcsak a magyar kisebbségeket „hanem Szlovenszko minden lakosát nyon ja • A közös munkához a gazdasági téren nem iakerült megnyernj a magyarokat. Bgy időben 1926 ban megvoltak már a közös munkaelőfeltételei s de közbejött a Rothermerewakciő és az aktivista magyar kisebbségi politika vezérei megfutamodtak, Stunda ezután rámutat,ka a magyar paraszt közös munkása jelentkezik azonnal kidobja a földesurat és megfosz^Lk a legcsekélyebb megélhetési forrásától. í magyarok nagyon sokat tudnának beszélni azokról a fenyegetésről,amelyek a Rothermere -akció idegében érte őket ós amelyről most is nagyon sokat suttognak délszlovenszkon Habsbuig Ottó terveivel kapcsolatban,: ezeknek a magyaroknak akasztófa erdő vibrál állandóan szemük előtt* Kftflftryfc elnSk a fiftBa^tigégekrői v 1 S l?lllJ Iirad<5 ^ 19 ~ vezércikkben irja, hogy Masaryk köztársasági elnök Sslávik belügyminiszter kisáretében több nemzetiségű városban járt és Toschenben Járt a polgármester üdvözlésére agt mondotta, * a Republica nem csak egy nemzetiségnek,hanem több
