Lapszemle, 1930. július
1930-07-01 [1364]
kételkedéssel fogadtá k^- aiat olyan lehetőségetjpelyj; Tco Good to --£«.-£ u £!!-^fcÍL. ssá £ arra,hogy igaz legyen/* áifejti,hogy egy román~ ffi agyar pesrzonáluniónak nem volnának meg azok a hátrányai,amely az Ausztriával való kényszerházasságot oly gyületessá tettéfc. Roaánia nem zsá kmányolhatná ki ajialánal, grggebb ás kulturáltabb magyar fajt ás a hegemónia egyjllyen közösságben feltétlenül a magyarságé lenne. Eszmefuttatását a lap azzal végzi,hogy Carol kirilyról feltehető*hogy szivessen vállalná a ketőss birodalom uralkodói tisztségét, de a román nép aligha lelkesedne a gondolatárt. Azjim^épszava /12/ viszont kereken elutasítja az unió lehetőségének gondolatát^ A román eseményeket mozgató francia ás olasz érdekellentétekre való tekintettel, természetesnek találja,hogy mámdenf5le kombinációk merülhettek fel* De jókora naivitás kell ahhoz úgymond, hogy azokba %gyarcrszágot is belevonják. Magyarországot, a lap szerint egyetlen cél vezetheti Románia felé való politikájában; a keleti határok revíziója. Elképzelni sem lehet,hogy Magyarországon bármiféle egyéb kalandos politikának tere nyílhasson. t Szabadság /IV a bukaresti király drámának azt a momentumát domborítja ki f hogy megdöntötte a monarchikus államforma "szentség; és a királyi sérthetetlenségének ősi elméietát. A modern repülogjj szárnyai átrepültek a begyepesedett elvek felett, erős csorbát ütvén az alattvalói hűség fogalmán. Ugyan e lap " i franciák figyelik a magyar legitimistákat" öklöryj. betűs cim alatt párisi tudósításban fejtegeti,hogy a bukaresti eseten felbuzdulnia a legitimisták még november előtt akarják megkísérelni Ottó trónraültetását. De Franciaországot szerződései o kisentente mellett kötik le, tehát föltétlenül ellené fog szegülni a kísérletnek*.
