Lapszemle, 1930. július
1930-07-01 [1364]
JUÍJ.UJ Ja nemzeti kisebbségek ellen irányul Ö pedig általában is ellensége a nemzeti kis ebbségeknek ' de különösen a magyaroknak" A Pimi i rieata_,/27,/ebbol az alkalomból facsimilében lehozza Cuza sajátkezű nyilatkozatát melyet 1926-ban mint képviselőjelölt állított ki Marosvásárhelyt az ottani magyar sajtó ríszére A nyilatkozat szövege a következő "Mindaz amit a magyarok iránti ellenséges érzületemről beszélnek, csak nagy zsidó hazugság Marosvásárhely 1926,április 10 A.C Cuza." A magyar párt és a svob képviselők napok óta tanácskoznak a nyugdíjpénztár igazgatóságával azoknak a volt magyar tisztviselőknek ügyéről, akik a hűségesküt letették ugyan, de aztán lemondtak állásukról, mert olyan helyre helyezték át őket" ahová egzisztenciájik összeroppanása nélkül nem mehettek volna el A nyugdíjpénztár igazgatója,Boila Romulus,.azt az ajánlatot tette hogy elismeri azoknak a tisztviselőknek nyugdijjogosultságát; akiket a királyságba helyeztek át de az Erdélyben más szolgálati helyre helyezettekét nem TEllenzék 29/ A Temesvárj Hírlapban /S9/ hatalmas cikkben felelt egy szatmári pap Striegl és a szatmári németes itő akció vádjaira.. Kijei enti, ? hog7 két helyet kivéve, egész Szatmár megyében nem lehetne németül beszélni a templomban, mert nem értené meg a közönség, svábul pedig nem prédikálhatnának, annyira szük határok között mozog ennek a nyelvjárásnak szókincse* A szatmári papság nem magyarosit, hanem azt a nyelvet használja* amelyet a hivők értenek és beszélnek! Egyébként Strieglék akarnak németesitenl,a néne t nacionalizmus érdekében izgatnak,de Németországból húzott busás haszonért, Temssvárt most irják össze azt a 492 bányamunkás t, akiket Franciaországba szállítanak.- Amikor a toborzó bizottság megjelent^ 1 az összes zsilvölgyi bányákban felmondtak minden na gyar bányamunkásnak, hogy kénytelen legyen kivándorolni., A francia biztosok kijelentették az érdeklői újságíróknak,nogy Mag arországról nem visznek munkást,/T em ^.rl-S9/
