Lapszemle, 1930. július

1930-07-01 [1364]

A csorbától kisentente-konferenoia eredménytelenségét ma a "Budapesti Hírlap*-bsn Prey András, a "Pesti Hírlap"-bari Szt erényi • ••••l «eat«»«»m«iWM mm m mmmm^mmtm^mmmmm^m wwww*a»«»m«w« József báró és a "Pester Lloyd"-ban G

ratz Gusztáv állapítja meg" A "Budapesti Hírlap" cikkírója "A csorbától kudarc" oim alatt összefoglalja, hogy Csorbatón a következő kérdések kerültek s zóba: Briand memoranduma, a kasentente politikai statútumának megállapítása, a kisentente sajtóközpontjának megszervezése, a kisentente-államok egymással való kereskedelmi szerződéseit akadályozó ellentétek áthidalása a kfs%ntente-államoknak kizárólag egymással szemben való külön kedvezményű vámrendszere, amelyhez hasonló rendszert még Angliában propagálnak a Birodalom részei között, a Habsbug-kérdésa Szovjettel szemben való magatartás, az olasz-francia viszony, a hágai, párisi egyezmény, a szeptemberi genfi közgyűlés és végül az a kérdés, hogy II-Carol trón ralépéee mennyiben befolyásolja Romániának a kisententehoz való viszonyát .'A bőséges tárgysorozat valamennyi kérdésében lényegében holtpontra jutottak, egyetlen pozitívum az egymással való érintkezést megállapító statútumok megszövegezése, egyébként még a sajtópropaganda-titkárság székhelyében sem tudtak megegyezni és a Briand-memorandumra adandó válasz t ekintetében is arra a megállapodásra jutottak, hogy külön-külön fognak válaszolni, mert nem tudtak megegyezni az °roszországgal szemben való egységes fellépés tekintetében, Benes ugyanis köz tudomásszerüen éppen a cseh közvélemény tekintélyes részére való tekintettel, nem csinálhat toléles frontot Moszkvával szemben A gazdasági kisentente terve pedig odatörpült, hogy aláirtak a cseh-román kereskedelmi szerződést, de Jugoszláviával már hasonló eredményre nem jutottak. Az agrárblokk tekintetében Csehországtóltették függővé a további