Lapszemle, 1930. június

1930-06-27 [1363]

lyesebb a háborút a háború jelien megszervezni,mintsem a háborút prőventiv módon elkerülni. Azok a jogok.melyeket Németr ország következtethet ebből a maga számára , nem olyanok, hogy még csak egyikéről is lemondhatnánk. Amennyi ben mi azokat képviseljük egyben szószólói vagyunk egy észszerű és békés fejlődésnek,különösen európai kontinensünkének. Az érdekelt osztályoknak_előmunkálata^ való állásfoglalásunk számára,_annvira_előrehalaötak

A

hogy a kebinet előrelát hatólag_már_a_leg^ kózhat a július 15.-ig^adandój/álasszalc Az *Európát* képező földrajzi és történelmi egység országai erősebb szolidaritása nak szükségessége a gazdasági inség komolyságának leküzdésére ma a felismerés közös tulajdona. De már egy a francia memorandumba vetett futó pillantás mutat ja,hogy milyen nagy nehé2 serek tornyosulnak fel, ha ezt a felismerést ténnyé kell változtatni. Caak mint jelszavakat említem meg a politikának és a gazdaságnak egymáshoz való viszonyának kéréclését, amely a francia memorandumban széles Jjelyet foglal el és a tervezett uj szervezetnek a Hépszövetséghez és a Népszövetségen kivül álló államokhoz való viszonyának kérédését. A német kormány keli fog elmulasztani segítsem - nogy az általa helyesnek tartott szempontok alatt résztvegyen a problémának küszöbön állt tárgyalásain és/azt ereje szerint előmozdítsa,megfelelően annak a hitvallásnak,melyről stresemann a mült év őszén tartott legutolsó nagy genfi beszédében tett tanúságot ^Németországnak a Sz&vjet Unl^hOZ_^ va^^ kijelentett Curtius,hogy attól kellett tartani, hogy a szovjet is* ta rendszer kialakításának, visszahatásai nem maradnak befolyás nélkül a Németország és a Szovjet ünio között politikai \ ORSZÁGOS ÍMhTÁo