Lapszemle, 1930. június

1930-06-02 [1363]

magán viseli az irigykedáa ás féltékenykedés bélyegét azokkal a népekkel szemben, amelyek remSlik, hogy határaikat még megváltoztathatják. A cikk aszal a kárdéssel végződik vájjon ennek a Briand-féle elgondolásnak egyoldalúságát látva, fel kell-e adni a reményt egy európai szolidaritás megvalósitását illetőleg. Szó sincs róla. De. mint ezt egy következő cikkben igári kifejteni, egész más alapokon kell elkezdeni. --^i-lff--™

1

™^ Aiájus_ 30/ is. :5t_foglslkozik_£artolo máltai nevelésügyi miniszternek a Reuter ügynökség számira adott nyilatkozatával, amelybon azzal vádolja meg Itáliát, hog^ szemet vetett Máltára ás ezirt izgatja ás támogatja a Strickland kormány kormányzata elleni hangulatot. Az olasz lap hangsúlyozni kívánja, hogy Itália soha sem csinált és nem is szándákszik csinálni máltai irredentizmust. Mindenesetre sajnálatos dolognak tartja, hogy Bartolo ilyen rémlátások felelőtlen hangoztatásával zavaró elemet akar beékelni Itáliának Angliához velő viszonyába. 4 romániai trónkirdés kerül mindjobban kiélesedő eiientí tekről közöl hosszabb bukaresti keltezésű cikket a Gicrnale d

x

Italie má

u

.us 31. Az olasz sajtó nagy figyelemmel regisztrálja a Rajna-menti utolsó megszállt zóna kiüritásánek menetét és a Gazzetta del Fopolo /3C/ vezető helyén hosszabb trieri tudósitűst közöl amely kiemeli, hogy a kiürités utolsó óráiban is megnyilatkozik a franciák kimáletlen nyersesége és provokáló magatartása. A Tribuna /3V párisi tudósi tó ja regisztrálja, hogy az Oeuvre cimü lap megbotránkozott Giuriatinak május «4~én tartott besz;de fölött ás annak súlyosságát fokozni akarta azzal a rneállapitással, hogy egy funkcióban léve olasz miniszter tesz Franciaországgal • szemben agress ,iv ki jeligéseket, & Tribons kioktatja a francia lapot " ••' nOS LEVÉLTÁR . _n