Lapszemle, 1930. június

1930-06-02 [1363]

isié európai szonaaritas őszinteségében. Kétségtelenül elérkezettnek tekintendő az az óra a történelemben, amikor az európai nemzetek szolidaritásának konkrét szükségessége előtérbe lép. De ezt más uton más szellemmel és mis históriai lelkiismerettel lehet csak megcsinálni, és semmiesetre séma Brisnd-féle javaslattal amely egy átlátszd pro" bálkozás nem is az első, hanem m.r a századik,azzal a szándékkal, hogy végre megmarkolják a francia biztonság elérhetetlen chiméráját. 1 Popolo jT.Italia /30/ vezércikkében a lap igazgatóba. AAL jelzéssel előrebocsátja

L hogy mindeddig^azért nem foglal^2ztak_olasz részről a Briand féle tervvel,^ert^m^_fontosa^_téma_kotötte_^_a figyelmet. Különben is Páncurdpa mar husz évszázad óta várat magára, tehát még egy kicsit várhat. Paradoxonnak látszhatik az az állitás hogy a Páneurópa idea már évszázadok óta fel-feltűnő gondolat, ugy hogy e téren Briandot már számosan megelőzték. A középkorbon a római egyház szupremaciára való törekvése, a német impérium univerzalitásának hangoztatása, ugyanezt az eszmét szolgálta. De hog^ ne menjen vissza annyi évszázaddal,elegendőnek találja utalni a XiX. század páneurópa" próbálkozásaira és itt is annak egyik legjellegzetesebb mozzanatára, a Szent Szövetségre; melynek elgondolása azonos volt. Imikor azonban a teóriát a gyakorlati megvalósításnak kellett volna követnie- Metternich herceg a Szent Szövetséget arra használta fel, hogy megerősítse Ausztria hegemóniáját lábbal taposva ugyanakkor az elnyomott népek jogait. Sgy kissé; más taktikával ugyanezt a cilt szolgllná a üri3nd f 3le terv is

: amelynek félreismerhetetlen jellegzetessége a francia hegemónia biztosítása. Az európai népek közösségének és szabadságinak legideálisabb apostolai az ol8sz risorgimentr ban találhatók, Mazziniben, Carlo Cattaneo-ban és másokban. Ami nemes és szép egy u.n. páneurópai gondolatban található, azt már megtaláljuk az olasz risorgiment