Lapszemle, 1930. június

1930-06-02 [1363]

szinte megköveteli, ilz a felismerás, hogy különböző veretű nemzetiségek

1 Igyiittnniködáse lenetséges ás 2 politikai gyakorlatnak ezzel a felismeréssel való telítése Surópa igazi megbékeUÍetásének és sikeres fejlődésinek egyik előfeltétele. Közben persze nem szabad elfelejtenünk 5s nem is akarjuk elfelejteni környező világunk kemény adottságéival szemben, hogy a külföldi németség fogalma a közönséges nyelvhasználatban egységet jelent ugyan, de sajnos semmiképen sem jelenti azt gyakorlati értelemben. Szigorúan véve csak c külföldön 511 birodalmi németek támaszthatnak igényt a Kénét birodalom hivatalos szerveinek védelmére és gondoskodására. De .másrészt nem hagyhatja figyelmen kivi.il egyétlen német külügyminiszter sem azt a tényt, hogy Surőpában a német birodalmon kívül a német nyelv 5s néptest 9-IC millió hozzátartozóba mint nemzetiségi kisebbség 51 idegen államnép között. Ha a nemzetiségi kisebbségek kérdését röviden Srintem, mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy ez a k3rdés semmiképen sem kizárólagos vagy tulnyomólag német kérdés. A békeszerződések óta Burőpföan a nemzetiségi kisebbségek összszáma 35 millióra rug. Mindezek a kisebbségek meg akarják tartani és f éleszteni akar , dk kulturális sajátságuk t. A kisebbsé&'ek oeait zonban kifejezetten kötelező formában a szövetkezett hatalmak 13 erősítették. Hogy milyen elvi jelentőséget tulajdonítottak akkor 0 kisebbségi kérdéseknek kitűnik abból., hogy egj csomó állam, amelyek nem voltak kisebbségi szerződések által megkötve, a Népszövetcégbe való belépésük alkalmával a Népszövetség felszólítására egyoldalú ki sebbségvédelmi nyilatkozatot tettek amelyek által a határaikon belül lakó kisebbségek jogai biztosit tatnak, Sajnos meg kell állapi tanij hogy ezek a szerződések és nyilatkozatok túlnyomó többségben még távol állanak teljesítésüktől. Minden belátással bíró ember tudja, hog^ 2 kisebbségek harca nem irányul az állam ellen. Csupán a túlhajtott szuverenitási gondolat ellen védekeznek. A kisebbségek nem is gondol