Lapszemle, 1930. június
1930-06-10 [1363]
nélkül jött létre ez a jelentős fordulat. Románia most valószínűleg nyugodt belpolitikai érának néz elébe amire nagy szüksége is van. Majd igy folytatja: Í, WL Í akik őszinte barátai vagyunk ennek a mindc i bizonnyal latineredetü szimpatikus nemzetnek, csak szivből örvendhs tünk e fordulat fölött. Rckapitnlálva a Carol* kérdés szenvedélyekben és intrikákban gazdag mozzanatait, és annak belpolitikai vonatkozása; néhány megjegyzést szentel annak, minő kihatásai lesznek külpolitika vonatkozásban.Mindenki tudja mondja a lap - hogy a most újonnan Összeállított Mironescu-kabinet minden tekintetben folytatása a Ma féle politikának és mint ilyen.legjobb viszonyban van Itáliával. Ni" meg ugyan a két ország kőzett az a bensőség az a kölcsönös alapos ismerés és érdekközösség amely több oknál fogva kívánatos volna de fontos pillanatokban a kölcsönös szimpátia és a kölcsönös érdekek 4* megértése végül is mindig felülkerekedett. Hangsúlyozni kívánja hog; kisebb incidensektől vagy pártpolitikai intrikák zavaró hatásától eltekintve a viszony a két ország között olyan, hogy Itália nem i. kivin változást a román politikai életben, mert a kölcsönös érdek is azt kivonja, hogy a nemzeti zaranista rezsim megerősödjék oly módon, hogy Mironesennek módot nyújtson kibővíteni külpolitikáját amelyben tirmészetszorülcg. Itáliának domináns ezerepet kell látszania. Rom'ni mindig ugy tekintették néha indokoltan is, mint éjikét aaeknak a sakkfiguráknak.. amelyeket Surópa keleti részén a francia politika rac gatott. Sz a szerep, ha nem is közvetlenül, dc közvetve talán még mo; mariid Homáma számára ama kötelékekből kifolyólag, amelyek ezt a kis antant érdekközösségéhez kapcsolják. Mironescu azonban szemelj szerinem mondható a francia politika kreatúrájának sem más külhetelom $m közének., ü rom.n kormány elnöke idővel nagy szolgálatot tehet ha zajé nak talán e legnagyobbat oly módon, hogy megszabad ti ja orszígát a szite tradicionális politikai szolgaságbői amely azt bizonyos .
