Lapszemle, 1930. június

1930-06-07 [1363]

oqn Ugyik vizsgálat tárgyává az összes nyilt kérdéseket ós orr?, a s időre ugy Itália, mint Franciaország függesszék fel rz 193C rs elŐi: ' nyozott flottaépitést. A froncis kormány « javaslat elől oly formában fc4rt Id

; amely visszautasításnak is tekinthető Kost Tardieu Simoni beszédében bármennyire óvatosan kezelte is s témát, kiviláglott a franciák fegyverkező szándéka. Minő következtetést kell ebből levenni? Azt

; hogj Franciaország nom akarja magát korlátoztatni engedni Is semmiesetre sem óhajt 1 táliával kapcsolatban holmi kötelezettségeket vállalni akár reciprocitás, akár kölcsönös bizalmi, vagy'egyensúlyi alapon. Kifejezésre jutott az az eltökéltség, hogy folytassák Is intenzivebbé tegyék fegyverkéz S süket de mindig hangoztatják a közös biztonság érdeklt szolgáló akciójukat. Ilyen jelenségekkel szemben nem lehet mást tanai mint nyugodtan tudomásul venni. 1 francia politikát már Londonban arra kényszeritette az olasz politika hogy olyan színbei tüntesse fel magát, aminő valójában vagy is bevallja fegyverkező szán dákát. 2z ellen utóvégre nem lehet kifogást emelni.Kégállapit

va a francia politikának igazi tendenciáját ezzel mindenesetre tisztázódik a diplomáciai viszony. Nincs sző tehát többet lefegyverez kiről által-' nos formulákról., hanem arról, hogy minden nemzet számára el kell is merni a „ogot hogy fegyverkezzék, ha ckarv Ugyancsak Tardieu díjoni beszédit boncolgatja a popele 6*1 a-if.^

5

/-J

C2 5rcil

^5ben 2 lap igazgatója Is megállapít,;.?, hogy mindaz amit Tardieu az uj modern állam Siet 5s funiceió szüks^gessIgéről hsn goztátott, tulajdonkápen nem más

; mint plagizáláso a Mussolini-féle fasciste államéi m Ily tnek. Mind^intenzivebbá válik Franci

a ors zágb ah az ottélő olaszok Î22SÎUí®i^Sll®.?

«îî-é^€?:€Ô32i* Ugutóbb Jlínken dokumentálta a nizzai fa 3 cin tik vezetőjének kiutasítása és egy olasz társadalmi egyesület feloszlatása. A Gic-nale dMtsíia /5/ e tömével ORSZÁGOS LEVÉLTÁR