Lapszemle, 1930. június
1930-06-02 [1363]
lergotni fő egyházmegyének ugyanolyan része a, dunán inneni, nagyszombati rész mint a Magyarországon maradt rész* A továbbiakban azt mondj aj hogy az a ruganyos elmélet,, melyet iienes és a vallásfelekezet-nélküliek vallanak hogy a55 egyházi vagyon állami tulajdon, nyithat kibúvó hátad kapukat, azonban alig hihető, hogy ehhez Róma hozzájárulhatna.. 1 csehszlovák-magyar közeledésről hosszabb intervjut adott a P rágai Magyar Hirlap /l 124/ munkatársának IZafka Brimq . úr., egyetemi tanár.,a kormánypárti németek vezére... Kafka többek között sajnálatosnak tartja, hogy a hivatalos tárgy alá.-ok korrekt tónusát a párizsi egyezményekről szóló parlamenti vitában réaztvett szónokok nem mindig tartották fönn /Célzás Szvctlik cseh néppárti képvise • lő ismert magyarellenes kirohanására Ref megj /lízek a kisiklások alkalmasak arra, hogy az egyébként barátságos Fiaid. által keltett jó hat a:-1 - -agyar orr: z ágban megrontsák" -•• csélhszlövák magyar közeledé..: kákn lé seben m nehéz programmot adni i mai helyzet olyan, hogy a közéleté;. :.hv.y6t c;.,;^ lőre o ak ^ negatívumok vihetik ^ legjobban előre 31., ő sorban el kell kerülni mindazt, ami megronthatná a már kis^é .javult h. n ni,. I-Q'L. Jgyélni kell arra, hogy a határok mentén szolgálatot telj er.itő közegek mindkát részről korrektül viselkedjenek Tégül kifejti Kafka^ hogy a német és magyar kisebbségeknek nagyon sok közös érdekük van apponvi .llbert gróf a Prágai magyar Hirlao /l munkatársának intervjut adott } amelyben többek közt kijelentette, hogy a római látogatásának a legkisebb politikai jellege sem volt Alaptalan az a hir, hogy a király kérdésben folytatott fontos tanácskozásokat. Át után elmondta ípponyi gróf nézetét a diktatúra államformájáról a magyar parlamenti helyzetről, a párizsi egyezményről és az optúnsügyről,. amelyek-• ről véleményt mondott a képviselőházban.. gyűlölködő politikai kijelentések hangzottak el május 25.-én Szliáos-fürfő Vigadójának felav^táaán.
