Lapszemle, 1930. június

1930-06-06 [1363]

ellentétben sehogy sere akar okulni is hogy főcélját továbbra is Iflmetország elnyomásában 5s az európai status qno fenntartásában látja ezt Tardieu beszéde újból bizonyította, jetién német államférfij sem halűdhat tl aa amtllttt, hogy Olss-^ország olya-• slajyvmt-' követelésedet }S}ÍJ^^y^^S^lí

9

}LBj^} jövend^ej-j. célokat is_ képeznek, és hogy Franciaország épen itten tamásit,;a s legelkeseredettebb ellantá] lást, Bármiként itelje meg az ember a mői európai hatalmi viszonyokat, és azt a komolyságot, vagy' ^szirteség-s, amellyel CL. szerszág épen a ^'vendőboli német célokkal áll szénben, abban nem szabad kételkedni ho

t:

\ Kussolininsk egy ilyen programra melleit való hitvallása Német ország számára is uj külpolitikai utakat nyit meg is járhatóvá tesz. Az uj olasz akció idejében fc

ön, hiógj ezt a Briand-í-éle memorandumra adandó német válasznál felhasználhassuk. -lA^iiJi^íi^ r'

s

_ ?S£$2

L

K eii?ÖÓÖ_j í^ bj£c ttságs i Lói ajskulj ebeseiét június "4-i jjenfi • J^JsJrJl s;.áj;ol_be amelyen Borel volt francia miniszter elnökeit Az egyesület ellen ti tbeii Couö .nnc\-o gróí ráneuróps-terve ;et5vel, • a Negy-Britanni|i bevonásával való európai CQüfc tankod ésre törekszik a Népszövetség keretében. A 4-i ül.3scn'többek között fireitsen .id ^i!^dl'fj£.v- Öif^tó aegflégédését :

v

zzto ki Briand lépése felett de kijelentette hegy minden helyeslés mellett fiám t részen mégsem .rlhetnek egyet a terv mindez ; '.. zl. tévéi. A Briand által „avaséit b«j c "dérseknek se;. ik5een sez szabad a népszevets égiekkel ellentétbto állaniek Llindont el kell kerülni, ami az európai nemzeteknél bizalmatlanságot 'tölthetne. Ha Briand mnxranduaábaii aláhúzza az al.Um.ck tétlen szuverenitásazoz való ragaszkodást, ugy ez a gondolat visszaesést „elönt egy túlhaladott ...... zeibe. A ialtétlen szuverenitás fob*l$á "

z lehetetlenné vélt-. Síindyn állási, eme.L serzádás ket yagj