Lapszemle, 1930. május

1930-05-17 [1362]

Moszkvába, nem pedig Rómába. Akik Surópa politikai földrajzát ilyen szemmel nézik és igy ismerik, azokkal nehéz Itália jogos érveit el­fogadtatni. Csak azt kérdezi, ha Itália annyira kivül esik az európai politika tengelyétől, hogy lehetett az mégis, hegy- Franciaország Londonon kivül Rómában is kereste a garancia tényezőjét. Vagy talán csak ugy tekintik az olaszokat., mint holmi gyarmati csapatokat, ame­lyeket Franciaország akkor vesz igénybe, ha nagyon megszorítják? A Tribuna /!€/ vezeti helyen hosszabb cikket közöl egy ismer', francia tengerészeti szakírótól, aki öommandante Sorb álnevet szokott használni. A lap s Ívesen leközli a francia író cikkét, nemcsak azért, mert 5 egyile ama kevés franciáknak, akik Itáliával szemben nem annyi­ra elfogultak, hanem főkép azért, mert ebben a cikkében is ugy isme-^. teti a tengerészeti fegyverkezés technikai vonatkozásait, amely csep­pet sem ad igazat a francia hivatalos álláspontnak. A hindu nacionalista mozgalomról bombay-i keltezésű hosszabo tudósítást közöl vezető helyén a Giornale d*Itália /L5/, amely különös figyelmet szentel a hindu mozgalom ama karakterisztikumának, hogy kifejezetten angol ellenes, de nem Európa ellenes és,amit maguk Ghandi hívei is hangoztatnak, a mozgalom legkevésbbé sem akar ártani a kathe­licizmusnak. • A Macsek és társai ellen folyó pör részleteiről közölt tudó sitások kiemelik a rendőrségi közegek brutalitását súlyosan megbélyegző vallomásokat. A francia radikálisok és szocialisták végérvényesen össze­vesztek, írja párisi keltezéssel a Giornale d*Italia /15/ megvilágítva a radikálisok és szocialisták haragos szétválásának okát a legutóbbi bergeraci választásokat, mely alkalommal ugyanis a szocialisták illo­jálisan viselkedtek a radikálisokkal szemben. Szzel a kettészakadássá meghalt a franciaországi politikai kartell..

Next

/
Oldalképek
Tartalom