Lapszemle, 1930. május

1930-05-01 [1362]

tikai értékük is van A párisi egyezmény egyik részét alkotja a háború utáni harcok és veszekedések liquidáláaa,, általában a háborús szellem liquidálását

( Tegyék bár kritika tárgyává a párisi tárgyalások egyes mozzanatait, nem lehet elvitatni a tárgyalásoknak azt az érdemét, hogy egész Középeurópát nagy lépéssel vitték előre a megnyugvás és konszolidálódás utján és hogy közyetlen következményükként mindenekelőtt fordulatot hoztak valamennyi európai állam, főképen belpolitikai kérdésekben a megértésre és a gazdasági együttműködésre való törekvés előmozditása tekintetében,, Sz nemcsak a kisantantra nézve áll fenn, hanem Ausztriára,, de mindenekelőtt Magyarországra is

^ Ilyen értelemben nemcsak nekünk, hanem Magyarországnak s egész Középeurópának ia örömmel kell fogadni a párizsi megegyezést . Krofta nyilatkozatáról a szenátus külügyi bizottságában folyó vita folyamán Kovalik János tót néppárti szenátor ki

jelentette^ hogy nincsen teljesen megelégedve a párisi megoldással már abból a szempontból is

; mert a magyar optánsoknak százezer hold földet engednek át- sőt talán többet is és hangoztatta^ hpgy Szlovenszkőa ezer és ezer kisgazda van

s akik ezekre a földekre reflektálnak Illetékes helyről a szónok azt az információt nyerte, hogy 140 milliónál nagyobb kulturális alapokat jogunk volt követelni Magyarországtól/Cseszké Szlovo 30-102/, A budapesti Népszava cikkét Vozsenilek nyilatkozatáról közli a kormánypárti Reggel /

30-lQl/ A trianoni béke ellen május 10 -én a Magyarság á

ltal rendezendő tiltakozó gyűlésről röviden megemlékszik az Ivánka^féle Národny Permik /

30-1Q0/ és mérgesen meg jegyzi 3 hogy a jó Isten valóban haragszik a magyarokra, hogy ily/en sokáig hagyja őket a lelki sötétségben,.